Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)

I. rész BARANYA MEGYE TESTNEVELÉS- ÉS SPORTTÖRTÉNETE (1867-1921) - VI. Sportélet Pécsett és Baranyában az első világháború időszakában

alatt a csoport nyilvános programot nem ad ki. A kivételes törvény miatt - a gyülekezés szabályozása - havonta nem üléseztek, csak szükség szerint. A PAC, PSC, PTE, valamint a többi sportegyesület - kivéve az ME és TBTE megszűnt, így a különböző ügyek függőben maradtak. A PAC és a PTE jelentős összeggel tartozott a városi tanácsnak és a tanács vezetői ebbe nehezen nyugodtak bele. Elrendelték, hogy az egyesületek vagyonát foglalják le. A főügyész e tárgyban levelet írt a városi tanácshoz. ,,A PTE és a PAC a háború kitörésével működését beszüntette, tagjainak nagy része hadba vonult, s lefoglalható vagyonuk nincs. A PAC irodahelyiségét még ki is rabolták. így a bérfizetés alól mentesülnek."™

2 A PAC értékeinek eltulajdonításáról csak 1916-ban szerzett tudomást, hiszen a tornacsarnokban katonák voltak. Ekkor pereskedni kezdtek, de ezt végül is visszavonták, mert a sikert reménytelennek tartották.

393 Ebben az időszakban már nem sportsikerekről számoltak be az újságok, hanem fiatal sportolók elestéről. így már a háború elején több tehetséges pécsi sportoló halt meg, illetve sebesült meg a fronton. Kellner Zsigmond, Kolozsváry Dénes, Győry Nagy László, a PAC kitűnő kapusa, Hainess Elemér atléta, a PTE kapusa sebesüléséről írtak. Meghalt: Auguszt Lajos vívó, Hauber László céllövő, Markovich Ernő (Markos), a PAC gólrekordere, valószínűleg Jablonkán van eltemetve. - Szalay József atléta, Weigand Béla, Geisner József labdarúgók, Fodor József atléta, Járányi Károly atléta, Herendi Géza, Krasznay Miklós teniszező stb. Dr. Lauber Rezső, a PAC ügyvezető alelnöke a szanatóriumban halt meg. A megye és Pécs város sportéletét csak a természetjáró egyletek képviselték. A TBTE pécsi csoportja nevében Wolf József levelet írt a központnak, s miután választ nem kapott, a csoport ettől kezdve önállóan működött tovább. 1915. február 28-án és azt követően minden évben megtartották közgyűlésüket, sőt a TBTE csoportja elhatározta egy kerékpáros osztály létrehozását is. Krausz Arnold elnök távollétében a csoportot Wolf József vezette, pénztárosuk Beck József és Váradi Mariska voltak. Jól együttműködtek az ME-vel, s a TBTE tagjai vállalták néhány mecseki út karbantartását. Az 1915. október j-i ülésen megszavazták Wolf József javaslatát, hogy jegyezzenek 1500 korona hadikölcsönt. Később, amikor Wolf József fia is meghalt a fronton, egy özvegynek eladták a kötvényeket. A TBTE a háború második évében 71 túrát vezetett. A csoport életébe bekapcsolódott Magyar Lajos, a „Munkás" főszerkesztője, és vállalta, hogy a túrákról rendszeresen tudósítanak. Ez meg is történt. 1916-ban meghalt az egyik alapító, Kisgadó Géza, Dittrichstein Miklós pedig öngyilkos lett és 16 koronáját a csoportra hagyta. 1916-ban 77 túrát szerveztek 727 résztvevővel. A taglétszám 38 fő. 1917-ben újból megjelent a TBTE központi lapja, a „Természetbarát".

394 Az ME is rendszeresen megtartotta választmányi üléseit és túrákat is szervezett, csak a külföldi túrák maradtak el. Az 1915-ös évben már nem készült évkönyv, csak egy részletes jelentés, de a következő években újból megjelentek az évkönyvek. A háború alatt a diákok is folytatták a testnevelést és a sportot. Elsősorban a labdarúgást, de amikor a labdák elfogytak, ez is szünetelt, amíg újabb labdát szereztek. Valamilyen lehetőséget mindig találtak maguknak.