Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)

I. rész BARANYA MEGYE TESTNEVELÉS- ÉS SPORTTÖRTÉNETE (1867-1921) - IV. Sportélet a századforduló idején

- mielőtt a pert megindítanám, s netán eredménytelen eljárással járó intézkedésekre kérek tése céljából a fentforgó körülményt ezennel bejelentem, és a további intézkedésekre kérek utasítást. Pécs, 1906. május 19. Tisztelettel: Fekete Mihály tiszti főügyész"^ Az ME 1906. május 14-én rendezte meg az első túráját, amelyen 30-an vettek részt. De ezt követően szinte minden héten rendeztek túrákat a Mecsek, a Zengő és a Jakabhegy különböző pontjaira. Ezt követően június 10-én népünnepélyt rendezett a Mecsek Egyesület a Tettyén. Élénk volt a sportélet. A PTE tornászai dr. Doktor Sándor vezetésével Debcenbe utaztak az ottani tornaünnepélyre. Pécsett június első vasárnapján a Hadapród iskola rendezett tornaünnepélyt. A gyakorlatokat Kamiili Ferenc tornaés vívótanár tanította be és vezette le. A Lóversenyegylet április helyett 1906. május 5-6-án rendezte meg a versenyeket, a közönség visszanyerése érdekében bevezették a fogadásokat. Ugyanakkor a főreál és a ciszterci gimnáziumok is tornaünnepélyt rendeztek június 8-án. A vízaknai úszóversenyen, ahol a hölgyek részére is rendeztek 50 méteres távon versenyt, Károlyi Leóna, a Pécsi Nemzeti Színház énekesnője I. helyezést ért el. A sporttevékenység fellendült ugyan, de ez nagyon kevés embernek jelentett állandó elfoglaltságot, hiszen egyetlen tornacsarnokkal rendelkezett a város, de itt három sportegyesület vívó- és tornaszakosztályai, és a PAC atlétái edzettek időnként. Ugyancsak ez a tornacsarnok adott otthont Pécs iskoláinak - jogakadémia, teológia, a főreál és a ciszterci gimnáziumok, a tanítóképző, a polgári fiúiskola, valamint több elemi iskola részére - és mindössze egy tornatanár működött a tornacsarnokhoz kötve, Hemmerich Károly. A tornacsarnok használatáért igen jelentős bért kellett fizetniök az iskoláknak, de így megtakarították a tornatanár bérét, a szegényebb iskolák pedig csak addig foglalkoztak testneveléssel, amíg jó idő volt. így nem volt véletlen, hogy dr. Doktor Sándor, a PTE elnöke az egylet közgyűlésén részletesen foglalkozott Pécs város testgyakorlásának mostoha helyzetével: ,,. . . lehetetlen rámutatás nélkül hagynunk, hogy milyen sajnálatos mostoha elbánásban részesül a testgyakorlás ügye Pécs városában Ez az egy csarnok, a benne alkalmazott tornatanárral aztán el van foglalva a kora reggeltől sötét estig. Ezt használják fel az iskolák mind. Az egyik népes gimnázium évi 8-900 korona bért fizet érte a városnak s e bér fejében kapja a csarnokot fölszereléssel, fűtéssel és tornatanárral! Ha saját tornatanára volna, csak ennek a fizetése rámenne 2-300 koronára ... ki adja meg az árát ennek a takarékosságnak? Rá kellett mutatnunk, ez igazán tarthatatlan állapotra, melyben a testgyakorlás ügye az iskolákban is, az iskolán kívül is sínylődik."

257 A továbbiakban dr. Doktor Sándor leírja, hogy a csarnoknak a társadalmi sportegyesületeket kellene kiszolgálnia, az iskoláknak pedig, főként a két nagy gimnáziumnak saját tornatermet kellene építenie, valamint tornatanárt is kellene alkalmaznia. 3-4 fiatal tettre vágyó tornatanár komoly eredményeket érhetne el a városban. Dr. Doktor Sándor jól látta a társadalmi sport és az iskolai testnevelés gondjait én helyben járását, elképzeléseinek valóra váltása nagyban segítette volna a fejlődést, de erre nem voltak meg a lehetőségek teljes egészében, a város vezetői sem tartották fontosnak a testedzés ilyen irányú fejlesztését.