Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)

I. rész BARANYA MEGYE TESTNEVELÉS- ÉS SPORTTÖRTÉNETE (1867-1921) - IV. Sportélet a századforduló idején

végül is kikecmergett ebből a helyzetből. Az 1905. december 2-án megtartott elnökségi ülésen már helyreállt a béke és megtárgyalták az 1906-os versenyeket. A PLE általában évente a többi megyében is rendezett kisebb lóversenyeket. December 2-án érdekes előadást tartott dr. Doktor Sándor orvos, a PTE elnöke, aki a rendszeres testedzés mellett a helyes életmódot is fontosnak tartotta. így a népakadémián a munkások számára megártott előadása a helyes táplálkozásról, elsősorban a munkásosztály táplálkozásáról, életmódjáról szólt.

250 A pécsi újságok egyre többet írtak a jégpálya hiányáról. Mióta a Korcsolyázó Egylet megszűnt, csak magántársaságok foglakoznak vele, de ezek a pályák nagyon kicsik. Valószínűleg ennek tudható be, hogy a PTE kibérelte a Horváth Ignácféle jégtelepet és bejelentette, hogy 1905. december 24-én megnyitja a jégpályát. Az iskolaszék is jelentkezett, hogy a tanuló ifjúság részére ingyenes jégpályát biztosít, mert jeget csinálnak a tornacsarnok melletti játéktéren, nyáron pedig heti egy alkalommal ingyenes fürdést biztosítanak.

251 Az év záró eseménye a Pécsi Torna Egylet közgyűlése volt december 30-án. A közgyűlésen dr. Doktor Sándor büszkén számolt be az 1905-ös év eredményeiről, amely lényegében az egylet első éve volt. Az egylet a céljának megfelelően működött, s ezt a beszámoló is rögzítette: „Mikor ez év elején megalakultunk, nagy célt tűztünk ki magunk elé. Hogy e város lakosságának azt a több ezer főre rúgó műveltebb részét, mely nemcsak testimunka nélkül él, hanem ilyen munkától éppen hivatásánál fogva szinte ki van zárva, egyszer majd részesíthessük a testgyakorlás örömeiben és áldásaiban rang- és kor, sőt nemi különbség nélkül. . ."

2o2 A továbbiakban dr. Doktor Sándor elmondotta, hogy ezt a célt nem volt könnyű elérni, hiszen a mai közgondolkdás, a mai élet divatjait kell előbb megszüntetni. A továbbiakban nagy lelkesedéssel beszélt a testgyakorlás fontosságáról, az egészséges életmód kialakításáról. A közgyűlés anyagát egy füzet formájában kiadták a Pécsi Irodalmi és Könyvnyomdai Rt. gondozásában (1906-27 431. számon). A tisztségviselők megválasztásánál elnök ismét dr. Doktor Sándor lett, alelnökök Krausze Ignác és dr. Krausz Jenő, 20 tagú választmányt és öttagú felügyelő bizottságot választottak, valamennyit az értelmiség köréből. A PTE kevés anyagiakkal rendelkezett és megalakulásának pillanatától állandóan ilyen gondok foglalkoztatták a vezetőket, de dr. Doktor Sándor lelkesedése átsegítette őket minden nehézségen, s közben rendszeresen foglalkoztatták a tagjaikat és a torna mellett a vívást is bevezették. 1906-ban megint több féle sportolási lehetőséget is biztosítottak tagjaiknak, úgymint a teniszt, a tekét, a természetjárást. A Pécsi Napló az 1906. január 3-i számában számolt be a PTE közgyűléséről. A téli időszak ebben az időben már nemcsak a közgyűléseké volt, mert egyre több sporteseményt is rendeztek. A PTE tornászai egész télen gyakoroltak a tornacsarnokban, hasonlóképpen a PAC vívói is. A Mecsek Egylet rendszeres sétákat, kirándulásokat szervezett a havas Mecsekre. Ugyanakkor rendezték a sorokat is a közgyűléseken és beszámoltak az előző évi munkáról. Az ME 1906. január 2-án tartota választmányi ülését, amely abb'an különbözött az előző éviektől, hogy nagyon érdekes volt a barlangkutatók beszámolója, a barlangkutatásra a múzeumok és könyvtárak országos felügyelősége 500,- koronát adományozott.

2o3