Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)

I. rész BARANYA MEGYE TESTNEVELÉS- ÉS SPORTTÖRTÉNETE (1867-1921) - IV. Sportélet a századforduló idején

díjtalanul használhassa, a legutóbbi választmányi ülésen lemondott, nagymérvű elfoglaltságára való hivatkozással. így a közgyűlést Girardi József hívta össze s itt kellett új elnököt választani.

233 Ezekben az években rendszeressé váltak a népünnepélyek, amelyek fő műsora a tekézés volt. A katolikus kör 1902. június 7-én, majd június 30-án, a vasutas tisztviselők pedig július 10-én rendeztek népmulatságot és tekeversenyt, de az ősz folyamán is rendszeresen szerveztek ilyen összejöveteleket, amelyeket minden alkalommal vacsora, zene, tánc követett. Az utóbbiak a legtöbb versenyhez hozzátartoztak abban az időben. Több évi szünet után újra működni kezdett a PPKE, néhány alkalommal országúti kerékpártúrát rendezett. Július 27-én Szentlőrincre, majd 1902. október 5-én Túronyba, 20-án újból Túronyba rendezett országúti kerékpártúrát. Élénk volt az élet a Mecsek Egyletben is. A rendszeres túrák mellett építkeztek. 1902. július 15-re elkészült a Kakukk-csárda és ennek örömére, valamint a pénztáruk növelésére elhatározták, hogy táncmulatságot rendeznek a Tettyén, de a nagy esőzés miatt az elmaradt és helyette hangversenyt tartottak. Választmányi ülést tartott az ME és Balogh Károly alelnök vezetésével a Kakukk-csárda építése körül kialakult visszaéléseket vizsgálták. Ennek a lényege az volt, hogy Szmik Antal egyleti főmérnök a Kakukk-csárda melletti térre 485 Korona költséggel ernyőt csináltatott, valamint 738 Korona költséggel ülőhelyeket. Ezt az ME nem ismerte el és kötelezte a főmérnököt, hogy e költségeket fizesse be az egylet péntzárába. Szmik Antal a fenti határozatot megfellebbezte a közgyűléshez, s ezért november 2-án összeült az ME rendkívüli közgyűlése. A közgyűlés azonban csak 15 percig tartott, mert elfogadták a választmány javaslatát és elmarasztalták a főmérnököt. Október elején Pécsre érkezett Wladimir orosz birkózó, s a PAC-ot arra akarta rávenni, hogy szerződtesse birkózó iskola beindítására. Miután a PAC ezt nem vállalta, a saját költségén indított iskolát, amelyre sokan jelentkeztek a PACból is. Az érdeklődés fokozására birkózóversenyt rendezett és erre meghívta Emil Diechmannt, Dél-Németország bajnokát, Henrik Schwarzot, osztrák bajnokot és Kovács Sándort, a MAC versenyzőjét. Wladimir az október 15-én tartott versenyen legyőzte Diechmannt, majd Schwarzot, de a legérdekesebb csata közte és Kovács között zajlott, hiszen Kovács nagyon erős volt, Wladimir pedig nagyon ügyes. Kovács a versenyt sérülés miatt feladta. A közönség nagyon jól szórakozott, mert ilyen jellegű birkózó verseny még nem volt Pécsett. Ekkor még nem volt birkózó osztály Baranyában, de többen birkóztak a PAC keretében és Szigetváron is, s Budapesten versenyeztek. A PAC október 5-én tartotta rendes évi közgyűlését, amelyen jelentést tettek a klub éves tevékenységéről, újjáválasztották a vezetőséget, amelyben nem történt változás, mert Vanis Sándor elnököt, Notter Jenő alelnököt, Kohárits Károly titkárt, valamint a vezetőség nagy részét újjáválasztották, A Pécsi Polgári Tornaegylet a gyakorlásokon kívül nem sok életjelt adott magáról. Ebben az évben is csak bál rendezésével kísérletezett. November végén váratlanul hidegre fordult az idő, s ennek kapcsán a Pécsi Közlöny azonnal cikkezni kezdett, hogy ,, . . . ha ilyen marad az idő nem kell sokáig várni a korcsolyapálya megnyitására. Budapesten tegnap már megnyílt."