Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)

I. rész BARANYA MEGYE TESTNEVELÉS- ÉS SPORTTÖRTÉNETE (1867-1921) - IV. Sportélet a századforduló idején

február 4-én folytatta. Ennek a bálnak az apropója a sportpálya építése volt. Az elképzelés nem sikerült, mert az érdeklődés kicsi volt és a PAC szokásához híven megint ráfizetett a bálra, most 400 koronával. Február 11-én a PTE rendezte meg a tornászbált. A Bicykli Club 1899 január 29-én tartotta meg közgyűlését, s ennek keretében szép eredményekről számolhattak be. A rendes tagok száma 41-gyei, a pártolóké 122-vel gyarapodott. A klub ingatlan vagyona 19 021 korona, ingó vagyona pedig 1163 korona volt. A pénztári forgalom 25 169 korona volt és 1898-ban a nyereség 195 korona. A tisztújítás keretében újból Kiss Józsefet - az ME titkárát - válasz­tották elnöknek. (Kiss Józsefet az előző évi tisztújítás keretében választották meg elnöknek, amikor a betegeskedő Zsolnay Vilmos lemonott erről a tisztéről.) Más jelenős változás nem történt a vezetőség névsorában. Kitűnő eredményekről szá­molhattak be, többek között arról, hogy Lauber Dezső magyar bajnok lett a Budai KE versenyén. A Balokány-fürdő körül alakult ki kisebb vihar. A városi tanács árverésen dön­tött, hogy ki lesz a bérlő a következő hat évben, és ebből Jakabovics Adolf került ki győztesen, aki eddig is bérelte azt a kocsmával együtt. Ezt követően Újváry Aladár utóajánlatot tett, s azt ígérte, hogy a Balokányban gyógyfürdőt is berendez, így a tanács új árverést írt ki egy későbbi időre. Az ME is megtartotta közgyűlését, ahol a beszámolón kívül egyetlen esemény volt, hogy Mayer Károly pénztáros lemondott és helyette Kiss Ernőt, a PBC pénz­tárosát választották meg évi 100 korona tiszteletdíjjal. Új út építését határozták el a Havihegyi kápolnától a Tettyére. A PAC atlétái korán kezdték az évet, amikor az idő megengedte, már kint vol­tak a Tettyén, de hozzájuk hasonlóan a labdarúgók is, vagy ahogyan akkor mondták az angol-football játékosok is hetenként háromszor edzettek a közbeeső napokon. Ezzel a football térhódítása megkezdődött, 1899. elején a PAC egy másik pécsi csapattal játszott, de hogy kivel, arról nem maradt fenn írásos emlék, valószínűleg a második csapattal. Azt jól látta a klub elnöksége, hogy a Tettye-fennsík nem alkalmas labdarúgásra, éppen ezért próbálkoztak azzal, hogy megfelelő létesítmény építéséhez területet szerezzenek, de ez sokáig nem sikerült. Kérvényt adtak be a püspökséghez, hogy az Indóház utcában kapjanak egy területet, de a püspök hiába volt jóindulatú, a jószágigazgató nem járult hozzá. Ekkor a városi tanácstól kértek területet, s az kijelölte számukra a szemétlerakó és disznóhizlalda közötti részt. Itt viszont olyan bűz vol, hogy ezt nem fogadhatták el. Ekkor Majorossy Imre pol­gármester felszólítására új kérvényt adtak be, de eredménytelenül. így nem maradt más hátra, mint a Tettye megosztása az atléták és labdarúgók között, de állandó gondjuk volt a Mecsek Egyesülettel is a Tettye használata miatt. Lényegében ez okozta, hogy az 1898-as első mérkőzés uán csak gyakoroltak, mérkőzés csak az T—II. csapat között volt. Pécsett már hosszú ideje nem volt tekeegylet, de tekepálya egyre több épült. Pl. 1898-ban a Felső-Puturluk utcai és a Szigeti úi vendéglő épített újabb teke­pályát. A Felső-Puturluk utcai vendéglőben a Pécs-Budai építőmunkások rendez­tek 1899. május 28-án ,,díjtekézést" a szegénysorsú iskolásgyerekek, iskolai kellé­keinek beszerzésére. 1899-ben a Pécsi Katolikus Legényegylet bővítette tekepályáját, amelynek meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom