Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 2. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

MUNKÁSMOZGALOM A HÁBORÚ ÉS A FASIZMUS ELLEN

2. Az SZDP pécsi szervezetének és a szakszervezeteknek a helyzete és tevékenysége a háború időszakában Ezekben az években a helyi mozgalomban erősen beszűkült a szervezkedés és a politikai felvilágosító munka, lényegében Pécs városára és a közvetlen környékre, a bányavidékre terjed ki, a megye területén semmi jele nem figyelhető meg az SZDP tevékenységének. A háborúval hatályba lépett kivételes törvények az egyébként is gyenge lábon álló helyi csoportok megszűnését eredményezték. Szeptember végén a bányamunkások, földmunkások, borbélyok, építők csoportjai szűntek meg. A szociáldemokrata pártválasztmány, a szakszervezeti bizottság ideiglenesen felfüggesztette tevékenységét. A háború megindulásával együttjáró félelem és levertség, a szervezeti életnek ez a nagymérvű visszaesése azonban csak átmenetinek tekinthető. A szociáldemokrata párt pécsi szervezetének helyzetében, tevékenységében lényeges változás az 1940-es esztendő első hónapjaiban még nem volt megfigyelhető. A vezetésen belül a felfogás némi módosulására utal azonban, hogy nem helyeselte a párt központi vezetésének hűségnyilatkozatát, holott máskor, minden ilyen irányú törekvéssel, legalábbis látszólag azonosult.

30 Természetesen szó sincs valami erőteljesebb bal felé fordulásról. A vezetés most is mindent megtesz az ifjúmunkások körében megfigyelhető radikális hangulat megfékezésére. Szélsőségesen nyilatkoznak a Szovjetunióról, úgy állítva be, mint aki szakított a marxizmussal és nagyhatalmi tébolyba esett, amiért majd súlyos árat kell fizetnie. Állandóan felszínen tartják a központi pártválasztmánynak azt a határozatát, amely szerint a párt kizárja soraiból azokat, akik Sztálint vagy a bolsevizmust „istenítik".

36 Belpolitikai vonatkozású kérdésekben nemigen nyilatkoznak. Kritikai megjegyzéseik a gazdasági helyzet nehézségeire irányulnak, s ebben a kormány felelősségére az elkésett intézkedések miatt. Élesen kifogásolták Laky Dezső közélelmezési miniszter rendeletét az élelmiszerfelesleg beszolgáltatásáról.

37 A munkanélküliség ugrásszerűen növekedett. Ennek legfőbb oka a csaknem minden területen tapasztalható nyersanyaghiány. Ennek következtében a nagyüzemek átlag 50 fővel csökkentették létszámukat. A propaganda és az agitáció javítása érdekében a „Népszava Gárda" igen eredményes tevékenységet fejtett ki, jelentősen növekedett a párt lapjára előfizetőknek a száma. (Januárban 120, március végén 230 fő). A Népszava Gárda munkájáért Szakasits Árpád írásbeli elismerését fejezte ki. A Gárda tagjai mintegy 800 címet látogattak meg, s ennek eredményeként sikerült az előfizetők számának növekedését elérni, ami azt jelentette, hogy a főváros után Pécsett járatták a legtöbben a Népszavát. A párt januárban szervezőképző tanfolyamot (szemináriumot) indított, amelynek vezetését Buchinger Manó vállalta. A tananyag: a szocializmus keletkezése, a marxizmus, gazdasági kérdések, az agitáció és szervezés feladatai voltak. A 8 napig tartó tanfolyamon 18 megbízható és tehetséges párttag vett részt.

38 Március 5-én a Szakszervezeti Bizottság Budapesten állást foglalt egy országos bérmozgalom elindítása mellett. Ennek sikerét a nagyobb szervezettségtől remélte. A pécsi pártve-