Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 2. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

GAZDASÁGI VÁLSÁG ÉS A SZOCIALISTA MUNKÁSMOZGALOM

A munkás-eszperantisták Jakab-hegyi találkozója (1935. aug. 14.) A rendőrség nyomon követte az Andi Sándorral és May Zoltánnal folytatott levelezést is. Ennek során szerzett tudomást arról, hogy ,, . . . Prassnig Irén vádlott eszperantó nyelvű leve­lezését a kommunista mozgalommal kapcsolatban és annak céljára folytatta . . ." ,,A bizonyí­tott tényállásból nyilvánvaló, hogy Prassnig Irén vádlott az öntudatos, osztályharcos eszpe­rantisták közé tartozott és hogy Józsa Ferenccel, May Zoltánnal és Andi Sándorral folytatott eszperantó nyelvű levelezéseivel a gyakorlati kommunizmus terjesztését célozta." Mindezek alapján 1934 októberében Prassnig Irént kilenc hónapi börtönre ítélte a pécsi kir. törvényszék. A két dombóvári fiatalembert, „akik személyesen bekapcsolódtak „ ... a Dombóváron kezde­ményezett kommunista mozgalomba . ..", szintén elítélték. 110 Az irodalmi műveltség elsajátítására is alkalmas eszperantista összejövetelek mellett a munkásművelődés más területei a zenei képzés kereteit teremtették meg, aminek szép eredményei már a húszas években nyomon követhetők voltak. A Gu­tenberg-Dalkör, a pécsi egyesített munkás kórus, a bányamunkások zenekara, a va­sasi dalárda, a Pécsi Munkásképző Egyesület zenekara mind alkalmasak voltak arra, hogy a pécsi szociáldemokrata pártszervezet politikai és kulturális rendezvé­nyein rájuk támaszkodhasson, színvonalas műsorok adásában. 1929-ben a keresztényszocialista Krafft Jenő egy jelentésében arról ír, hogy a „szociáldemokrata szervezet legerősebb fegyvere a dalárda és a műkedvelő gárda". Legnagyobb szégyennek tartotta, hogy ,, . . . a szakszervezet által fenntartott dalárda és műkedvelő egyesület mozgatja meg a bányavidék kulturális életét és a többi - nemzeti alapon - álló szervezetek működése lehanyatlott. A gazdasági válság és az azt követő militarista és jobboldali szellem megerősö­désének időszakában a munkásművelődés ellen az ellenforradalmi rendszer hol a közvetlen érdek által diktált engedékenységet, hol a brutális terror eszközét alkal­mazta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom