Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 2. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

A MUNKÁSMOZGALOM ÚJJÁSZERVEZÉSE A SZERB MEGSZÁLLÁS UTÁN

1923 januárban a szabó, cipész, bőr-, és építőmunkásság nyújtott be béremelésért memoran­dumot. Ennek elutasítását követően valamennyi üzemnél sztrájkba léptek. 199 Január 17-én 11 szabó kisiparos munkása sztrájkolni kezdett 40%-os béremelésért. 200 Valamennyi cipész­munkás sztrájkba lépett januárban és kisebb megszakításokkal március 21-ig sztrájkoltak, kö­vetelve 40%-os béremelést, hogy a rohanó árak miatt megélni tudjanak. Március végén a pécsi pincérek indítottak bérmozgalmat és megújították 40%-os béremelési követelésüket. A szakegyletük egyeztető tárgyalásának elhúzódása miatt valamennyien sztrájkba léptek. Má­jusban igen erős szitrájkhullám söpört végig a városon. Szinte valamennyi szakma bérharcban állt. 1923. május 26-án a MÉMOSZ helyi csoportja bérmemorandumot nyújtott be, amelyben a különböző munkahelyeken 38-55%-os béremelést követelt. Különösen a segédmunkások bére maradt el az áraktól. A segéd- és napszámos munkások bérét 1922 legelején emelték, az áraktól a helyi csoport szerint 80%-os lemaradásban voltak és valósággal éheztek. Június 15-22, június 30.-július 15. között általános építőipari sztrájk robbant ki, a helyi csoport sztrájkőrséget szervezett. 1921 óta először valamennyi vidéki városban is leállt a munka, mire az állami rendőrkapitányság nyomozó osztályának jelentése alapján letartóztatták vala­mennyi szakszervezeti vezetőt. 201 Az általános sztrájkhoz csatlakoztak a rokon ipar munkásai, mindenekelőtt a téglagyáriak. 202 Júliusban az újra fellángoló építőmunkás sztrájkhoz csatlakozott a város valamennyi kis és középüzemének vasmunkássága is. Július 13-i bérmemorandumukban 45%-os béremelést kö­veteltek, a munkaadók egymás közt szövetségre léptek és közös megegyezéssel valamennyi sztráj kólót kizárták. 203 A pécsi főműhely munkásai csatlakoztak a mozdonyvezetők országos sztrájkjához július 4-én. A munkabeszüntetés figyelmeztető sztrájk jellegét öltötte. Nemcsak bérmemorandumot, hanem munkaviszonyok rendezését, munkaidő csökkentését is követelték, továbbá éjszakai szolgála­tért pótdíjat, illetve annak felemelését. 20 '' Augusztusban a pécsi állami dohánygyár munkásai indítottak bérmozgalmat, 205 majd több textil szakma nyújtott be bérkövetelést. Valamennyi memorandumot a pécsi pártszervezet készítette és alakította, Dick személyesen írta a legtöbb dokumentumot. Októberben ismét a szabó- és építőmunkások léptek sztrájkba, három hóna­pon át folyt kisebb-nagyobb megszakítással a sztrájkjuk, s végül 35%-os béremeléssel ért véget. 206 1922-1923. évi bérmozgalmakat a pécsi szakszervezeti tanács irányította. Dick György mint a pártszervezet és egyben a szakszervezet vezetője a polgármesterhez benyújtott levelében hangsúlyozta, hogy „ .. .a munkásság legtöbb szakmában 30-60%-os béremeléssel sem érhetné utol magát, mert az egyeztető tárgyalások után, törvénytelenül és szándékosan elhúzott bérmegadások már ha­tásukat vesztik. így az építőmunkások folyamatos mozgalma nem is állítható le, mert két tár­gyalás után megadott 34 és 46%-os béremelésből összesen 30%-ot érvényesítettek . . ." 207 AZ A) RÉSZ JEGYZETEI 1 Erre vonatkozóan lásd Babies András: Pártharcok és munkásmozgalom Pécsett és Baranyában a szerb megszállás alatt 1918-1921. Megj. a Magyar Tanácsköztársaság pécsi-baranyai Emlék­könyve. Pécs, 1960. Szikra Ny. 49-90. p. A megszállás alatti szakszervezeti mozgalom áttekintését lásd: Szita László: A szakszervezeti mozgalom fejlődése a szerb megszállás alatt Pécsett és Baranya megyében 1918-1921. A megszállás alatti gazdasági élet. válságával és a szakszervezetek küzdelmével foglalkozik egy kisebb dolgozat: Szita László: A gazdasági élet alakulása a szerb megszállás idején. Baranyai Mű­velődés, 1970. április. 157-164. p. 2 Uo. 3 Uo. 4 VDBPMT II. 1918-1929. 243-248. p. 5 VDBPMT II. 1918-1929. 258-259. p. 6 VDBPMT II. 1918-1929. 248-250, 262., 264-267, 270-272, 275-279. 7 A különböző megszállt területek kiürítését a Budapesten székelő Szövetségi Bizottság intézte. Meghatározta a kiürítés időpontját, sőt a megszállás módozatait is. Ezt már 1920 októberében ké-

Next

/
Oldalképek
Tartalom