Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 2. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

A MUNKÁSMOZGALOM ÚJJÁSZERVEZÉSE A SZERB MEGSZÁLLÁS UTÁN

győzelemre. Április-május 'hónapokban a szinte állandósult bérmozgalom mellett tizenegy sztrájkot szervezett és vezetett, amelyek közül az építőké, a téglagyáriaké és vasmunkásoké általános sztrájkká fejlődött. Mindezeknek a tényeknek felsoro­lása mutatja, hogy a helyi mozgalom vezetői a parlamenti választásokkal járó rend­kívül nagy munka mellett nem hanyagolták el a szociáldemokrata mozgalom lénye­ges feladatait sem. Fontos ezt hangsúlyozni, mert az országos vezetés a választások idejére szinte felfüggesztette a szervezetek erősítését és a munkásság mindennapi követeléséért folytatott erőfeszítéseket. A választási küzdelmek befejezését követő hónapokban a helyi vezetés energiáját a szervezetek további megerősítésére fordította. A párt helyi lapja június 7-től cikk­sorozatban irányította erre a figyelmet, hangsúlyozva: „ . . . a szervező munka kell hogy felváltsa ismét a győzelemmel végződött választási küzdelmet. Fokozni kell a munkásintézmények kiépítését, ami csak a legnagyobb fokú agitáció útján érhető -el .. . a gyárakban, üzletekben, földeken nem csak a szakszervezeteket, hanem a szociáldemokrata pártszervezeteket is ki kell építeni". 146 Júniustól a gyakorlati párt- és szakszervezeti munkában ennek az elhatározásnak egyre sűrűbben látható a megvalósítása. A Mecsek vidéki bányamunkásság június 19-én Somogy községben tartott gyűlésén határozatban rögzítette „a szakszerveze­tek erősítésének, ahol nincs: újjáalakításának, a munkássajtó megerősítésének, a mun­kás fogyasztási szövetkezetek felállításának" szükségességét. 147 Telepenként munkás fogyasztási fiókok alakítására „előmunkálati bizottságokat" választottak. E bizott­ságokba Pécsbányatelepről, Szabolcs, Somogy, Vasas, Hosszúhetény bányatelepeiről a baloldali magatartásukról ismert munkásokat választották meg. 148 Június 20-án a vas- és fémmunkások helyi szakszervezeteinek taggyűlése új vezetőséget válasz­tott, amely a szervezet további fejlesztéséről, a helyi pártújság megerősítéséről ho­zott határozatot. 149 A pártválasztmány újra felvetette - a Vági István által már fel­vetett - önálló bányatelepi szociáldemokrata pártszervezetek megalakításának gon­dolatát. Június 29-re Hosszúhetény, Vasas és Somogy bányászait, munkásait hívták össze e célból. 150 Hosszúhetényben a pártalakító gyűlésen a bányászok mellett kis­gazdák és földmunkások is megjelentek. A gyűlésen sajnálatukat fejezték ki amiatt, hogy „a szociáldemokrata párt a kerületben nem állított képviselőt". Somogy és Vasas telepen ugyancsak eredményes gyűléseket szerveztek. Mindhárom telepen megalakították a szociáldemokrata pártszervezetet és 10 tagú vezetőségeket vá­lasztottak. Július 19-én Mánfán is megalakult a bányamunkás szakszervezet helyi csoport­ja. 151 Július 10-én Meosekszabolcson szervezte meg a pécsi vezetőség a bányász párt­szervezetet. A választási sikerek politikai hatásaként a nyilvános népgyűlésen jelen­tékeny számú kisgazda kisiparos jelent meg. 152 A mecsekszabolcsi párt volt a bánya­vidék legjelentősebb és legerősebb szociáldemokrata szervezete. Már ekkor felvető­dött, hogy e központtal kerületi bányász pártszervezetet építsenek ki, ez nem való­sult meg, a szakcsoportokat viszont a Bertrandt Antal vezette kerületi titkárság irányította. Júliusban jó előkészítés után több szakszervezeti helyi csoport és be­fizetőhely jött létre. 6-án a pécsi szobafestő és mázoló munkások a Munkás Otthon­ban rendezett gyűlésükön határozatot hoztak: a Magyarországi Festőmunkások Szö­vetségéhez történő csatlakozásukról és befizetőhely létesítéséről.^ A hatósági en­gedélyezés, noha nem új alakulatról volt szó (1905-1921 között már működött),

Next

/
Oldalképek
Tartalom