Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 2. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

FÜGGELÉK

Szeptember 21. A „Magyarországi Bánya- cs Kohómunkások Országos Szövetsége" orszá­gos közgyűlésén a vezetőségbe választották a mecsekszabolcsi Bertrandt Antalt (elnök), a pécsbányatelcpi Fábián Istvánt, és a szász­vári Fledrich Györgyöt. Október 10. A honvéd kerület ügyésze kiadta vádiratát 57 bányász ellen, akik a katonai felkelésben részt vettek. 21. A városi törvényhatósági bizottság ülésén a szociáldemokrata tanácstagok követelték a háború befejezését, a béke megkötését, a parlamenti választások kiírását, új magyar kormány kinevezését. 27. A pártszervezet nagygyűlést tartott 3000 munkás részvételével, ahol a Nemzeti Ta­nács célját és proklamációját fogadták el. Határozatot fogadtak el, amely szerint a Nemzeti Tanács egészítse ki önmagát az or­szág minden részének küldöttével. A POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOM ÉS A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDŐSZAKA 1918 Október 31. A város vezetői rendkívüli köz­gyűlést hívtak össze, amelyen a törvényható­sági bizottság tagjai egyhangúan kimondták csatlakozásukat az új magyar kormányhoz. A hatos gyalogezred megalakította a katona­tanácsot. November 1. A Széchenyi téren 20 ezer ember előtt Doktor Sándor javaslatot tett a Pécsi Nemzeti Tanács tagjaira, amelyet az össze­gyűlt nép megszavazott. Megtartotta első ülését a Pécsi Nemzeti Ta­nács. 2. A megalakult Nemzeti Tanács a Széchenyi téren nagygyűlést tartott. A szónok Hajdú Gyula követelte az ország demokratikus át­alakítását. A vármegyeházán megválasztották a Bara­nya megyei Nemzeti Tanácsot. Saját sorai­ból rögtön ideiglenes végrehajtó bizottságot választott. 9. A tanítók gyűlése kimondta csatlakozását a „Nevelőmunkások Országos Szövetségéhez". 13. Fegyverszüneti szerződést kötöttek Belgrád­ban. A magyar-szerb hadsereg közti de­markációs vonalat a Baja-Pécs-Barcs váro­sokat összekötő vonalban jelölte meg oly módon, hogy a városok még az antant-szerb megszállás alá estek. December 8. Újjáalakult Szászváron a Magyar Bánya- és Kohómunkások Országos Szövet­ségének helyi csoportja. 79/9 Március 12. Hidas község lakosságának gyűlése azonnali hatállyal elbocsátotta állásából a főszolgabírót és a jegyzőt. 21. Mintegy 200 főnyi bányászcsoport lefegyve­rezte Komlón a csendőrséget, elfogták a bá­nyaigazgatóság tisztviselőit, a bányatiszteket, mivel úgy tudták, hogy ők hívták be a köz­ségbe a szerb csapatokat. 22. Sásdon megalakult a Magyaroszági Szocia­lista Párt Baranyai Párttitkársága. 23. Sásdon megalakult Baranyavármegyc Mun­kástanácsa és a Direktórium. 25. A belügyi népbiztos távirati úton rendelke­zett, hogy Baranyában a munkástanács 3 tagú direktóriuma vegye át a végrehajtó ha­talmat. Hidason egyesülési ülést tartottak a Kommu­nisták Magyarországi Pártjának és a Szociál­demokraták Pártjának helyi szervezetei. 26. Komlón megalakult a községi direktórium. Felsőmindszcnten feloszlatták a Nemzeti Ta­nácsot és megalakították a 17 főből álló Községi Munkástanácsot. A hidasi direktórium átvette a régi közigaz­gatás képviselőjétől a községi adminisztráció irányítását A hegyháti járás jegyzői kara közgyűlést tar­tott, ahol bejelentették belépésüket a Ma­gyarországi Szocialista Pártba, felajánlva szolgálatukat a Tanácsköztársaságnak. 27. Gödrén megalakult a termelőszövetkezet. 28. A sásdi munkástanács direktóriuma bejelen­tette az alispánnak, hogy a megye meg nem szállt részén átveszi a végrehajtó hatalmat. Magyaregregycn megalakult a községi direk­tórium. 30. Kárászon falugyűlés keretében megalakítot­ták a Magyarországi Szocialista Párt helyi szervezetét. 30. Gödrén megalakult a községi direktórium.. 31. Jágónakon megalakult a községi direktórium. Április 3. A „Sásd és Vidéke" című újság a vármegye hivatalos lapjává vált. 6. Megalakult a Baranya megyei Birtokrende­ző és termeléstbiztosító Bizottság. 8. A Vörös Hadsereg toborzó bizottsága meg­kezdre működését Sásdon. 9. A vármegyei direktórium értesítette a közsé­geket, hogy hadügyi népbiztosság a megye fegyveres alakulatait a Kaposváron székelő 44. vörösdandár-parancsnokság alá rendel­te. A megye községeiben elkezdték munkájukat a Vörös Hadsereg toborzó bizottságai. 11. Hidason megválasztották a járási munkás­tanács intézőbizottságát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom