Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 2. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

MUNKÁSMOZGALOM A HÁBORÚ ÉS A FASIZMUS ELLEN

akik már a jelenben változásokat kívántak a gazdaságban és a politikában egyaránt. Ezeknek a kézbevétele, befolyásolása tehát alapvető, mert különben túlviszik a pártot azon a ponton, amelyet a kongresszuson meghatározott a maga számára. A kérdés azonban úgy is jelentkezett, hogy a szociáldemokraták milyen célok érdekében akarják mozgósítani tömegeiket, hogyan képzelik el a napi problémák megoldását, és a háborúból való kilépést, milyen elképzeléseik vannak a háború utáni politikai rendezést illetően. Az 1943-ban kidolgozott programtervezet vitájából az derült ki, hogy a jövőt egy polgári koalícióban való részvételben látták. Lényegében ezzel egyidejűleg erősödtek fel azok a polgári oldalról származó törekvések, amelyek a nemzeti összefogásban látják a kibontakozást. Megkezdődnek azok a kormány mögött álló körök által elindított kísérletek, amelyek az antifasiszta koalíció nyugati országaival való kapcsolatfelvételre irányultak. Megindultak a gyakorlati lépések is abba az irányba, hogy az SZDP-t bevonják egy polgári irányítás alatt álló és a kormány által is ellenőrzött együttműködésbe. Kibontakozóban voltak egy liberális és demokratikus ellenzék körvonalai, szervezeti keretei, amely a Kisgazda Párt és az SZDP együttműködésén alapul, amit a kormány nemcsak megtűrt, hanem kezdetben még segített is. Mindez ugyanakkor azt is jelentette, hogy elutasítottak mindennemű együttműködést a KMP-vel. A Kisgazda Párt 1943 májusában közreadta programját és bejelentette az aktív ellenzéki politika megindítását. Ennek megfelelően néhány hét alatt újjászerveződött agrártagozata és megalakult a németellenes értelmiséget tömörítő tagozata. Az újonnan alakult, vagy ismét életre kelt szervezetek tetteket követeltek, a kisgazdaszociáldemokrata együttműködés gyors megszervezését. Ennek lehetőségét a kisgazdák korábbi együttműködési készsége jelentősen megkönnyítette. De megindult az előkészítése az SZDP részéről is. Ennek egyik bizonyítéka Szeder Ferencnek Tolnaihoz küldött levele, arról, hogy a kisgazdapárt vezetői Pécsett helyi polgári tagozat létrehozásán dolgoznak, és emiatt feltehetően vele is fel kívánják venni a kapcsolatot. Szeder ezt nagyon fontosnak ítélte, mert „a személyes érintkezés és kölcsönös érdeklődés hasznára lesz azoknak a törekvéseknek, amelyeket pártunk és a kisgazda párt polgári tagozata képvisel". Tolnai József július 14-i jelentésében, amelyben beszámolt a párt június-júliusi tevékenységéről, arról írt, hogy „ ... Az itteni kisgazda párt vezetőjével én már korábban felvettem az érintkezést és vele a legjobb kapcsolataim vannak, - ezt most még jobban ki fogjuk mélyíteni". A jelentés előző részében pedig arról számolt be, hogy az utóbbi időben szokatlanul sok városi és egyéb önkormányzati ülésen vett részt. ,,A szervezeteink nagy része megtartotta az évi közgyűlését és most naponként vannak értekezleteink és ülések. Az emberek kiéheztek és most jólesően látjuk a minden oldalról megnyilvánuló nagy érdeklődést. . .

91 A hadiüzemek katonai főtitkáraival is volt egy tanácskozásom és tisztáztuk a szervezeteink, illetve a tagjaink viszonyait az üzemekben. A tárgyalás eredménye engem teljesen kielégített. Ennek az eredménye, hogy máris kijelentették valamennyi üzemben, hogy panaszokat a szervezeteken keresztül is elfogadnak"

92 E példák jól mutatják, hogy a Kállay-kormány teremtette lehetőséget a pécsi szervezet a törvényes keretek közötti fokozott szervezkedésre használta ki. A párt taglétszáma jelentős emelkedést mutatott. A korábbiakhoz képest ugrásszerű érdeklődés mutatkozik a mozgalom iránt. A titkár rendkívül megelégedetten jelenti: „évekkel elmaradt tagjaink jönnek jelentkezni és a hátralékjaikat kívánják ren-