Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 2. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)
MUNKÁSMOZGALOM A HÁBORÚ ÉS A FASIZMUS ELLEN
Aki ezen felszólításnak nem tesz eleget - tekintettel arra, hogy az Első Dunagőzhajózási Társaság bányaművei már a múlt évben hadiüzemmé lettek nyilvánítva - cselekményével az 1939. évi II. tc. 203. §-ába ütköző bűntettet követik el, és súlyos megtorlásnak teszi ki magát." 22 A felhívásnak semmi különösebb foganatja nem volt, mert az egész pécsi szénmedencére kiterjedő sztrájk tovább folytatódott. Tovább folytatódott a nyilas suttogó propaganda. Köztudatba dobták, hogy a sztrájk ideje alatt az a bányász, aki belép a nyilaskeresztes pártba, liszt- és zsírsegélyben részesül. A pécsi főszolgabíró tudomása szerint Somogy-telepen a Kasdorf-üzlethelyiségben fogják ezeket rendelkezésre bocsátani. Olyan hírek terjengtek, hogy a nyilasoknak 200 000 pengő áll ilyen célokra rendelkezésre. 23 Arról is beszélteik, hogy a Zsolnay, s a Bőrgyár is beszünteti a munkát: Kitartás, bátorság jeligével! A nyilasok ebben a körzetben is terjesztették Cruber Lajos országgyűlési képviselő október 7-i parlamenti interpellációjának szövegét. Október 19-én Vasason igazoltatás során 16 ilyen röpiratot koboztak el Kocsár Ferenc bányásztól. A végletes demagógiával megírt beszéd alkalmas volt a tömegek befolyásolására, mert valóságos szociális helyzetükről szólt. „Nyolcezer magyar bányász sztrájkol, mert nem tud hozzájutni a szükséges élelemhez, nem tudja magához venni azt a kalóriamennyiséget, amely szükséges ahhoz, hogy a föld alatt ezer életveszedelem között termelje ki a magyar szenet ... és akkor azt látjuk, hogy nem történnek intézkedések olyan irányban, hogy biztosítsák számukra a mindennapit, ellenben körülvette a telepeket a katonaság és folynak a letartóztatások, folynak a behívások . .. Nem kívánnak ezek az emberek egyebet, csak azt, hogy keserves munkájuk után annyit keressenek, hogy maguknak és családjuknak meg legyen a betevő falatjuk . . . 24 A főispán rendelkezése szerint minden olyan személlyel szemben, aki nem tartozik a bánya kötelékébe, de a sztrájkkal kapcsolatba kerül, azonnal el kell járni. A.hangadókat azonnal ki kell kapcsolni és internálni kell. Az intézkedések nem álltak meg ezen a szinten. Az eljárásnak az a brutalitása, amely az ország más bányatelepein megfigyelhető volt, irt is jelen volt. A pécsbányatelepi plébános levelet intézett a főispánhoz, amelyben arra kéri, hogy kövessen el illetékes tényezőknél mindent, „hogy a sztrájk minél előbb véget érjen, s a munkásokat erőszakos hatósági intézkedésekkel még jobban el ne keserítsék, mert ezeknek beláthatatlan káros és szomorú következményei lehetnek." A levélre a főispán a következő megjegyzést írta: „Telefonon válaszoltam. A plébános a tett katonai intézkedéseket tartja károsnak, elhelyezhető." 25 A nyilaspárt tervszerűen törekedett a munkások elégedetlenségének (kihasználására. Október 16-án a sztrájkba lépett Pécs vidéki bányászok négytagú küldöttségét fogadta Cruber Lajos, az Andrássy úti nyilasházban, és meghallgatta a küldötteket Szálast Ferenc is, aki ígéretet tett arra, hogy ügyüket el fogja intézni. Bencze János Pécs-szabolcsi nyilasvezető szerint a nyilaspárt segélyezte a nagycsaládos sztrájkolókat és a letartóztatott munkások hozzátartozóit. 26 A IV, honvéd hadtestparancsnokságnak küldött karhatalmi jelentések egyértelműen arról számolnak be, hogy a jelenlegi bányászsztrájkot a helybeli nyilas pártból irányítják. A párt helyiségében a sztrájkoló munkások összegyűlnek és ott utasításokat kapnak további magatartásukra vonatkozólag. Ennek alapján szorgalmazzák a nyilas párt székházának bezárását, illetve a sztrájkmozgalom fő irányítóinak, Piros József hentessegédnek és Szabó Imre II. vájárnak a letartóztatását. 27 A párthelyiségek bezárására csak október 26-án hozott a főispán^ rendeletet, A nyilas agitáció nagy intenzitással folyt a közialkalmazottak és a nagyobb gyári üzemek munkásai között is. Október 20-ára országosan kilátásba helyezték, hogy az államvasutak, közüzemek, közlekedési vállalatok, s valamennyi nagyobb gyár munkása szintén sztrájkba fog lépni. Ennek megfelelően folyt az agitáció, de nem járt eredménnyel, gyakorlatilag ennek az akciónak a kudarca már magában hordozta az: egész nagyszabású - végsősoron a hatalomátvételre irányuló terv bukását.
