Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 2. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

MUNKÁSMOZGALOM A HARMINCAS ÉVEK MÁSODIK FELÉBEN

hatósági bizottság 1937. február 12-én rendkívüli közgyűlést tartott, s határozatot hozott, hogy felirattal fordul a kormányhoz a drágaság leküzdése érdekében. Sürgősnek tartják „ . . . olyan kormányzati és szükség esetén törvényhozási intézkedések megtételét, amelyek alkalmasak arra, hogy az elsőrendű élelmiszerek és egyéb fontos közszükségleti cikkek ára legalább olyan arányba kerüljön a lakosság keresetével, mint amilyen a mostani áremelkedési folyamatot megelőző időben volt. . ."

49 AZ E) RÉSZ JEGYZETEI 1 PN. 1933. május 16. Nendtvich Andor polgármesterrel az élen a város egész tisztikara és törvényhatósági bizottsága, a vármegye képviseletében Fischer Béla alispán, az Erzsébet Tudományegyetem részéről Hodinka Antal rektor és számos tanár, az OTI pécsi fiókjának egész tisztikara, Visnya Ernő felsőházi tag és a pécsi pénzintézetek vezetői. 2 Bm. L. Pm. ált. ir. 15923 1933. 3 Bm. L. Pécs thj. v. kgy. jkv. 1935. január 22. * Bm. L. Pécs thj. v. kgy. jkv. 1934. március 6. Javasolja a polgármesternek az iskolás gyerekek egészségügyi ellátottságával való részletesebb foglalkozást és a helypénz leszállítását. J Bm. L. Pécs thj. v. kgy. 1935. április 24-25. B Gömbös Gyula miniszterelnök 1935. március 19-én Szegeden nyilatkozott a kormány „reformpolitikájáról". Megfogalmazta, hogy a szocializmusnak mint pártnak lejárt az ideje, még nem likvidálták, de fogják - ,,az igazság, és az élet fegyverével." ... a munkásságot akarjuk tömöríteni a nagy, magyar, testvéri keresztény egységbe". A szakszervezetek helyett érdekképviseleti rendszert kívánnak bevezetni, megtiltják a sztrájkot, s helyette munkásbiráskodást ígér, amely hivatott dönteni a munkás és munkaadó konfliktusában. A beszéd néhány eleme a kartellek ellen hirdetett harc, a Bethlenkormány tevékenységének bírálata, szociális frázisai kiváltottak bizonyos hatást a politikailag kevésbé iskolázott tömegekben. Lásd : Dokumentumok a magyar forradalmi munkásmozgalom történetéből 1929-1935. Bp. 1964. Kossuth K. 340-341. (részlet Gömbös szegedi beszédéből). 7 Bm. L. főisp. biz. ir. 242/1935. 8 N. 1931. július 2. 1931-ben a leadott érvényes szavazatok 46,3%-át kapták a szociáldemokraták. 11 PN. 1937. április 8. A szociáldemokrata frakció tevékenységét vizsgálja Révész Mária: A Pécsi Szociáldemokrata Párt tevékenysége a városi törvényhatósági bizottságban 1910-1944. c. bölcsészdoktori disszertációja. 1(1 Bm. L. főisp. biz. ir. 29/1939. 11 PI. Arch. 651. f. 2/1939-7-6083. 12 PI. Arch. 651. f. 2/1939-7-6366. 13 Bm. L. főisp. biz. ir. 156/1939. M PI. Arch. 651. f. 6 1939. 15 PI. Arch. 651. f. 2/1939-7-10213. 10 Bm. L. Pécs v. főisp. biz. ir. 56/1939. 17 Bm. L. Pécs v. főisp. biz. ir. 67/1939. 18 PI. Arch. 651. f. 6 1939-május. 19 PN. 1939. május 30. 20 PI. Arch. 658. f. 5/158. öe. (52-54 1.) 21 Bm. L. főisp. biz. ir. 164/1936. sz. " Bm. L. (Kokszmű) 156. kcs. 23 Bm. L. Pm. ált. ir. 10838/1934. 24 PN. 1934. március 21. 25 Bm. L. Pm. ált. ir. 130/1939. 2li Bm. L. (Kokszmű) 156. kcs. 27 Bm. L. Pm. ált. ir. 5408/1935. 28 Bm. L. Pm. ált. ir. 130/1939. 29 PN. 1935. július 26, 27, 28-i számai. 30 Bm. L. Pm. ált. ir. 24296/1935. 31 Bm. L. főisp. biz. ir. 204/1936. 32 PI. Arch. 651. f. BM. res. 1936/-7-9376. 33 Bm. L. Pm. ált. ir. 8754/1936.