Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 2. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

GAZDASÁGI VÁLSÁG ÉS A SZOCIALISTA MUNKÁSMOZGALOM

nyozásáca, s aki annak idején Vasason és Bányatelepen járva vett részt az 1934-es éhségsztrájk szervezésében. - Októberi csendőrnyomozói jelentés szerint Komlón a bányamunkások a moszkvai rádió híreit hallgatják. Több olyan bejelentés is elhangzott ,, .. . a rádióból vett értesülések alapján, hogy nem a szociáldemokraták teremtik meg a munkásság számára az igazi jólétet, hanem az oroszországi állapotokat kellene itt is meghonosítani. .." Bm. L. főisp. biz. ir. 262/1936. 244 OL. BM. res. 4787/1937. 245 OL. BM. res. 478/1937. 246 OL. BM. res. VIL 12827/1937. 247 Bm. L. főisp. biz. Ír. 247/1936. 248 Bm. L. főisp. biz. ir. 65/1936. 249 PI. Arch. BM. VII. res. 1937-7-5156. 250 OL. DGT. BIG-III. 157. cs. Mn. 1923-1941. (Bm. L. Filmtár). 251 Bm. L. Pécsi járási fsz. ein. 20/1937. 252 OL. DGT. BIG. III. 158. cs. (Bm. L. Filmtár). 253 OL. DGT. BIG. III. 157. cs. Mn. 1923-1941. (Bm. L. Filmtár). 254 OL. DGT. BIG. 3340/1937. BV. (Bm. L. Filmtár). 255 Bm. L. Pécsi Kir. Törvényszéki B. II. 956,'1937/43. 256 Bm. L. Pécsi járási fszb. ein. 20/1937. 257 Bm. L. Alisp. ein. ir. 54/1937. 258 Bm. L. főisp. biz. ir. 20/eln. sz./1937. 259 Uo. 260 Bm. L. Pécsi Kir. Törvényszék B. II. 956/1937/43. 201 Bm. L. főisp. biz. ir. 20/eln. sz./1937. - A fegyverhasználat .során megsérült: Lévárt Mátyásné (arclövés), Stencer József (karlövés), Rumbah József (comblövés), Bertrand Vilmos (váll-lövés), Kittli András II. (áll-lövés), Varga Mihály (comblövés), Lémann Miklós (kézlövés), Rántli György (comblövés), György Jánosné (váll-lövés), Hoffman Ferenc (láblövés). 262 D. 1937. február 25. 263 Bm. L. főisp. biz. ir. 20/eln. sz./1932. 264 Az Est 1937. február 26. (Szekeres im. 105. p.) 265 Bm. L. Pécsi járási fszb. ein. 20/1937. 266 Bm. L. alisp. ein. ir. 54/1938. 267 Bm. L. alisp. ein. ir. 47/1937. 268 Bm. L. alisp. ein. ir. 47/1937. 269 Bm. L. Pécsi járási fszb. ein. 20/1937. 270 Uo. Március 2-án Kéthly Anna és Malasits, Szeder országgyűlési képviselők Mecsekszabolcson a szakszervezeti helyiségben elbeszélgettek a bányamunkásokkal, illetve Kéthly meglátogatott 2 sebesült asszonyt, „ . . . mindenütt azt hangoztatták a munkások előtt, hogy csak tartsanak ki mindaddig, amíg a Pécsett és Budapesten az ő visszavételük tárgyában folyó tárgyalások befejeződnek. 271 Bm. L. Pécsi járási fszb. ein. 20/1937. 272 Peyer, Kéthly és Brogly március 3-i országgyűlési felszólalása: Szociáldemokrata Füzetek, 15. sz. Bp. 1937. 273 N. 1937. március 17. (A Pécs vidéki bányamunkásság sztrájkja véget ért.) 2/4 Az Országos Stefánia Szövetség Pécsi Szövetsége 1937. március 29-én levélben kereste meg az alispánt, hogy kérje néhány, a szövetség védőnői által jól ismert bányászcsalád fejének, többgyerekes családapáknak a bányához való visszavételéhez a közbejárását. Fischer Béla alispán a kérésnek eleget téve felkereste Szabolcs Rezső bányaigazgatót és a névsort átadta neki. Április 3-án az igazgató aláírásával a következő választ kapta: .. . „Az elbocsátott bányamunkások kiválasztásánál az egyedüli szempont a bánya zavartalan üzemmenetének biztosítása volt, mely alatt nemcsak a termelőmunka folytonosságát, hanem a munkások állandó nyugtalanításának megszüntetését is kell érteni. Hogy kik voltak azok az egyének, akik az üzem menetére illetéktelenek, hatalmi vágytól fűtött beavatkozással káros befolyással voltak, az az egyes üzemeknél köztudomású, tehát, nemcsak maguk a munkások, hanem az üzemvezetők előtt is ismeretes. Az üzemvezetés kapcsán szervezett évtizedes tapasztalataink azt mutatják, hogy egy munkás objektív megítélése nem történhetik családtagjainak előadása vagy munkástársainak szubjektív érzelmek hatása alatt előadott elbeszélései alapján. Egészen természetes és emberileg érthető, hogy a család tagjai a családfőt, illetőleg az egyes munkások a velük barátságban levő munkatársaikat még akkor sem fogják izgatással vagy bujtogatással vádolni, hogyha ezen cselekmények perrendszerűen bizonyíthatók. Az előadottakból következik, hogy miután senki más nem ismerheti olyan közelről az egyes munkások jellemét és képességeit, mint maga az üzem, illetőleg annak vezetői, el kell zárkóznunk mindazok beavatkozásával szemben, akik a munkásokról véleményüket a munkásokkal, vagy családtagokkal való egyszer-kétszeri érintkezés alapján alkotják meg, s ez alapon akarnak intézkedéseink elbírálói lenni, s e mellett nincsenek tudatában annak, hogy milyen óriási kárt okoznak a munkásságnak is, ha a turbulens elemeket pártfogolni igyekeznek ... Az elbocsátások pártszempontok teljes