Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 2. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)
GAZDASÁGI VÁLSÁG ÉS A SZOCIALISTA MUNKÁSMOZGALOM
Komlói Anna-aknai munkások egy csoportja (1939) komlói bányához. Esztergályos János ígéretet tett az áthelyezetteknek, hogy közbejár visszahelyezésük érdekében. A komlói helyi csoport pedig levélben szólította fel őket, hogy térjenek vissza, s ennek érdekében szolidaritási sztrájk szervezésére tett ígéretet. Az áthelyezés elmérgesítette a helyzetet Komlón. A munkások nemcsak vezetőik visszahozását követelték, hanem a korábban benyújtott téli és ruhasegélyjnemorandumra is kedvező választ vártak. 300 Augusztustól decemberig a hatóságok hat gyűlési kérelmét utasították el a szervezetnek, azzal a céllal, hogy megakadályozzák a pécsi vezetőkkel való találkozást. Ugyanakkor az üzemvezetőség létrehozta a NEP szervezetet, valamint a Nemzeti Munkaközpontot, bár ezek a megalakuláson kívül semmiféle más eredményt nem tudtak felmutatni. A bányavezetőség erőfeszítéseinek támogatására kérte az iparügyi minisztert, hogy utazzon Komlóra. A tervezett leutazás napjára teljes üzemszünetet rendeltek el, hogy a bányászok méltóképpen fogadják Bornemiszát. Helyette azonban csak az államtitkár jött, s az előre megszervezett ünnepélyes fogadtatás is kudarcba fulladt a szociáldemokraták hatására, akik mintegy 400 munkást mozgósítva, az államtitkár üdvözlése helyett memorandumot nyújtottak át neki, amelyben követelték a Diósgyőrbe áthelyezett hat munkatársuk visszahozatalát, valamint a ruhasegély folyósítását, illetve a korábban benyújtott kérések sürgős teljesítését. Az államtitkár visszautasította a kérelmeket, kijelentette, hogy ha kilépnek a szakszervezetből és belépnek az önsegélyző Egyesületbe (NEP szervezésű), ott majd fognak kapni segélyt. Végül kiadta az utasítást a küldöttségnek, közöljék a munkásokkal, hogy 11 órára jelenjenek meg a Kaszinóban, mert ott fogja hivatalosan közölni válaszát a benyújtott memorandumra. Itt az Önsegélyző Egyesület alakuló ülést fog tartani, s hozzátette, hogy állami üzemben nem tűr meg semmiféle politikai szervezetet. A memorandumot átnyújtó küldöttség vezetője mindezekről tájékoztatta az utcán várakozó munkástömeget, azzal, hogy ő a memorandumra adott választ viszont a szakszervezetben fogja ismertetni, ,, . . . tehát felszólítom a munkatársakat, hogy most már mindenki menjen oda, ahová akar". Erre megindult a szakszervezet felé, s az egész tömeg, kivéve 10-15 embert, vele ment a szakszervezet helyiségébe. Ezek után a kaszinói ülést a bányamunkások részvétele nélkül kellett megtartani az államtitkár és a megyei hatóságok előtt.
