Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 2. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)
GAZDASÁGI VÁLSÁG ÉS A SZOCIALISTA MUNKÁSMOZGALOM
A felsorolt feltételek közül többnek a realizálására vannak is törekvések, 1935 márciusában a vállalat ismét hirdetményben válaszol a Tavasz Lajos, Szabó Jenő, Kiss József, Heim József és Komor Mátyás bányamunkások, bizalmiak által aláírt memorandumra, de a bérviszonyok javítására még csak remény sincs, holott ez változtathatná meg ténylegesen a munkások szociális helyzetét. Az igazgatóság közli, hogy a 6, illetve 8%-os bércsökkentést nincs módjában visszavonni. Mindehhez azt is hozzáteszik, hogy ,,. . . a társulat kizárólag szociális okokból és a helyzet későbbi javulásának reményében . . ." jelenleg is indokolatlanul sok munkást foglalkoztat. A szanált napok csökkentésével elmentek a teherviselés végső határáig, s további áldozatokat már nem vállalhatnak. Kifejezik reményüket, hogy a munkások tisztában vannak a világpiaci helyzettel, és ,, .. . saját jól felfogott érdekükben oda fognak hatni, hogy a zavartalan, nyugodt üzemmenet fenntartassék". Ami ,,a nemzeti irányú hathatós szervezést" illeti, az erre irányuló törekvések nagyon egyértelműek, s meglehetősen eredményesek. Pécsbányatelepen, ahol néhány hónappal korábban óriási lendületet vett a szociáldemokrata szervezkedés, 1935 áprilisában már arról van szó, hogy a szervezet vezetőségének egyes tagjai is hajlandóságot mutatnak a NEP-hez való csatlakozásra. A „gazdasági nemzeti szövetség" taglétszáma 5-ről 78-ra növekedett február óta. Vasason Trecskó János és néhány társa a választások alkalmával a NEP részére korteskedett. Márciusban Hosszúhetényben 440, Vasason 629, Mecsekszabolcson 403 tagja van a NEP-nek. Ennek a számnak valamivel több mint egyharmadát az utóbbi időben belépett bányászok jelentik. Kísérletek történtek a Böszörmény Zoltán-íéle párt szervezésére is, nem sok eredménnyel. A szociáldemokrata párt megítélését kedvezőtlenül befolyásolta a vezetők személyes magatartása a választásokat megelőzően. Március 17-én pl. Esztergályos a közelgő választásokra hivatkozva beszéli le a munkásokat a sztrájkról, mert félő, hogy az politikai jelleget kapna és ferde világításban tüntetné fel a szociáldemokrata pártot. 225 A továbbiakban arra hivatkozik, hogy ha képviselővé választják, maga viszi a vállalat által visszautasított követeléseket az illetékesekhez. A szalántai kerület országgyűlési képviselője, Brogly József, aki a NEP tagja, a választások előtt ígéretet tett a munkásoknak - szintén Mecsekszabolcson -, hogy ha rá szavaznak, képviselni fogja a bányamunkásság ügyeit. A vezetők azt meg is ígérték, s minden bizonnyal meg is tartották, mert Brogly képviselő lett. Egyébként a községben a szociáldemokrata vezetőséggel való elégedetlenség miatt mozgalom indult, hogy tömegesen csatlakozzanak a NEP-hez. Ebben az ügyben írtak Salgótarjánba, hogy közösen küldjenek 2-2 tagból álló küldöttséget a miniszterelnökhöz, hogy az biztosítsa 1933-as munkabérüket és töröltesse el a szanált napokat. Ha ezt teljesíti, átlépnek a NEP-be, illetve keresetüknek egynapi összegét felajánlják hazafias célra. Gömbös március 25-i beszéde nagymértékben befolyásolta a munkásoknak a NEP felé fordulását. A vasasi és somogyi bányamunkásokat az is nagy mértékben megzavarta, hogy Esztergályos állítólag arra szólította fel őket, hogy a választásokon ne az ellenzéki kisgazdapártra, hanem a NEP-re szavazzanak. Ez a rendőrségi nyomozói jelentésben szereplő megállapítás nagyon nehezen egyeztethető össze a szociáldemokrata párt választási politikájával, annál inkább a párt jelöltjeinek lejáratására irányuló törekvésekkel. Az viszont egyértelmű tény, hogy
