Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 2. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)
A MUNKÁSMOZGALOM ÚJJÁSZERVEZÉSE A SZERB MEGSZÁLLÁS UTÁN
3- A jobboldali szakszervezeti vezetés csődje, a passzív ellenállás A katonai kormánybiztosság megszűnte után a polgári igazgatás mellett kiépült kerületi rendőrkapitányság, a politikai nyomozó testület, a kerületi csendőrkapitányság a legkisebb mozgalmat is megakadályozta. Gosztonyi főispán kormánybiztos augusztus 31-én kelt általános tájékoztatója valamennyi vállalat és intézmény vezetője részére újra meghatározta a munkásmozgalom ellen követhető politikát. Mint minden nyilatkozat, proklamáció, e tájékoztató is abból indult ki, hogy Baranya megyében és Pécsett is, valamint a Mecsek vidéki bányák területén „... alkalmazandó politikában enyhébb módszereket kell követni. Olyan helyzetet, modus vivendit kell teremteni, amely meghozza keresztény szellemben a társadalmi békét. Ennek a biztosítékait a nemzeti hadsereg fegyverei jelentik. A nemzeti érdek belső védelmét praktice biztosítottnak véljük a csendőrségnek Pécsett ideiglenesen történt felállításával, továbbá Pécsbányán a rendőri kirendeltség megerősítésével... a felbujtók ellen a törvény szigorával kell eljárni... A legcélravezetőbbnek azt tartanánk, hogy mindazokat, akik a nyugodt termelést, a társadalmi békét, a keresztény szellemű irányzatot, bármilyen módon akadályozzák - különösen ha politikai szervezkedéssel, vagy a körül kifejtendő tevékenységgel -, azokat a legtapintatosabb módon olyan körülmények közé állítanánk, hogy e területről eltávozni kényszerüljenek. Ami azt jelentené, hogy talajuktól elszakadva, másutt nem' tudnának nemzetrontó munkájukkal gyors sikert elérni.. ." 40 Hosszú időn keresztül ezek a módszerek határozták meg a rendőri intézkedések mellett a közigazgatási hatóságokkal együttműködő bányaigazgatóság, ipari vállaKiáltvány. Pécs szab. Kir. város népéhez! IV, Károly király feleloüe» és könnyelmű tenácssáok által félrevezetve, Magyarorsaágfete Sopronba érke**tt, honnan vasúton Budapest leié vette eg»i,.de uga közbe taegaiintatott Az ennek folytán előállott kivételes Állapotra való tekintettel, a Magyar klrelyl kormány engem felhatalmazottá Beranya. Somogy, Tolna varmegyén es Pecs szab. ktr. város törvényhatóságainak területen lev* Összk-I katonát és polgárt ha ;ük livjífiiu fi.val IV, Karoly királynak Majysrorszúsíba érkezese nem vál uatat a kormánynak at 183», évi ' azon álláspontján, mely szerint áll Jelenleg szünewrt, Aa ország; mait manyzó ur őfóméltcssagana. rendeletei az irányadók, lui aakjól megtorlóit, egyedu. | Jelen eseményből tolyóiagr oly «B*S vetkezmények keietkeíhetnefles, végveszélybe sodorhatnak, Hassá hétnek, . _ ,, a M, Kir. kormány mlnften lt™»»^—— JV Károly király országunk területet mielőbb elhagyja. Felhívok mindenkit - hivatkozva Baranya. íomos, a> folnam*«*ek es •»*«* " W- f»fOí lakosságának mtaîtt* bevált loaz magva* «án S o!o haz-íxeretetere és lázán oondotkozására orfwe mm mírdenki hjggadt'âoat *» nyusaimát. kov*** * felt»M«nui en^edeStrw*. kediek raiongón szeretett aomtánytOnK a főméltóság* ÍTTm Kir. kormán* mlncMn rwtd«*®*«**»«*,. hos» ai SeMéVwek minden kérőt !•«»«»•»© kovalkeimánve. »íSw"»t*ö eflkMthatô les*». «"•«» «"•"»*Cinknek örU»»*t MOtgattá** Hazánkat utabb megprd W ^c""e«f 8 onÄv.««sen mindenkit: Katánk Java mindenek alatt! Soós Károly, altábornagy. évi 1. törvénycikken alapuló hatalom gyakorlása sgyedül csak a Kor»r kir. kctrmaiiynalt > môme» *•> rgasok és köteö kosi. Hantok »r ve^romlísba döntmegtett, hogy Pees. 1921. oklçber 23. Soós Károly kiáltványa a Habsburg-puccs alkalmával 18*1. Kl. I, C DSM* HIRDETMÉNY. Aotjtonbtráikodái (Statárium) elrendelése tárroábaa Kiiatiirré tnorn, Imgy 11 111. kii-. Iiriizwigügvminiaüter ur a mai migmu 33Kl.VHI-.il. I. M. K. «»im »hu« k.ll rendeletével a rögtönbiráskodást az 1921. evi Junius ho 17-en kelt 5348, I. M E. szamu és az 1921. évi október hó 20-án kelt 23514. 1. M. E. számú, valamint az 1921. evi augusztus ho 16-an kelt 18359. I, M E, számú rendeletek kiegészítésével a pécsi kir. törvénynek terOtetén a, feltégsértésnek az 1878. V. t.-c. ll-ik restének I. taíezatében meghatározott bűntettére, továbbá as állami ét társadalmi rend hatályosabb védelméről uóló 1*31: IH. t.-J. 1. é;2. s-âban meghatározott bűncselekményekre és a hatóságok büntetőjogi védelméről stóló 1914: XL Ut. rendetkezéieibe Utkötö csoportoiulét utJén. van 'eHesrverkena. csoportosulás esetén klvul •IkÖyetett bűntettekre: továbbá a pécsi Kir. törvényszéknek az I9ü\. evi augusztus hó loan I886Ö. I. M. E. azam alall kelt rendelet hatálya állal nem érinteti (vagyis messtállve nem vott) területen a gyllkoitégra, szándékot emberölésre, rabtésra, a vaspályákon, távlrdákon. tévbestélön vagy halókon elkövetett közveszélyes cselekmények bűntettére is kiterjesztette es ehhez Képest a rűglonbirasKodaa kihirdeléaét - péesl kir, törvényszék lerUlelén ezekre a bűncselekményekre Is elrendelte. Felhívom ennéllogva a lakosságot, hogy a lenntebb felsorolt bűncselekmények elkoveieselöl óvakodjék, mert a polgári bünteló olyan egyen, aki a peesi kir. törkővel el röfllönltélö bíráskodás ala tartozó vényszék területen Ilyen büni eltérés elé kerül és halállal bűnhődik. l'.i'Jl ,.M„ Klie Lajos A rögtönbíráskodás kiterjesztése (1921. okt. 24.)
