Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 2. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)
GAZDASÁGI VÁLSÁG ÉS A SZOCIALISTA MUNKÁSMOZGALOM
Pécsújhegyi rendező pályaudvar a harmincas években további létszámcsökkentés szükségességét a kereslet terén beállott nagymérvű viszszaeséssel, a termelés gazdaságosabbá tételével, a munkafegyelem javításának szükségességével indokolták. Ugyanakkor a jelentés utalt arra, hogy a termelés érdekében nem tudnak elbocsátani munkásokat „Szabolcson, ahol tudvalevőleg az állam- és üzembiztonság szempontjából nem kívánatos elemek fő fészke van . . ." 153 1930 nyarán a szénválsággal történő indoklással újabb munkáselbocsátásokról hoztak határozatot. A rendőrség pécsbányatelepi kirendeltségének vezetője szeptember végén arról számolt be, hogy a gazdasági helyzetben a hónap folyamán némi javulás állt be. A hónap első felében még két szanált nap volt, a második felében már csak egy. Ez kedvezően hat a keresetekre, ami majd az októberi fizetéseknél válik érezhetővé. Véleménye szerint a tél folyamán hatósága területén igen csekély számú munkanélkülivel kell számolni, ezért a kérdés „ • • . a tél tartamára karitatív úton . . . könnyen elintézhető lenne.". 154 Szeptember 28-án Vasason és Hosszúhetényben kommunista röplapokat szórtak, amelyek a szeptember i-i tüntetéssel és november i-ére tervezett éhségfelvonulással foglalkoznak. Szeptember i-én Szabolcson és Vasason a kommunisták által szervezett rövid tüntető sztrájkra került sor. Valamennyi munkahelyen egy negyedórával később kezdődött a műszak felvétele. Az első felküldött csillére krétával felírták. „III. I. KMP és Éljen! Leszálláskor az Internacionálét énekelték. Beszédre is sor került, amelyben a kommunistákat dicsérték, akik az ő jogaikért nehéz harcot vállalnak az egész országban. 155 A bányavállalat tovább folytatta a munkásság életszínvonalát csökkentő intézkedéseit. Különösen érzékenyen érintette a munkásokat a társulati lakások után fizetendő bér igen jelentős emelése, 1931. április 15-től kezdődén. A vállalat 5000 körüli dolgozójának kb. fele lakott a DGT tulajdonát képező telepeken, s koráb-