Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 2. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

GAZDASÁGI VÁLSÁG ÉS A SZOCIALISTA MUNKÁSMOZGALOM

Haraszti István és Schwarcz Lenke kommunista szervezők tevékenység 1930-ra bontakozott ki. Ennek eredményeként jöttek létre illegális sejtek Pécsett, Mecsekszabolcson, Vasason, Hosszúhetényben, Komlón a bányászok között, s kerületi bizottságot hoztak létre, amelynek a vezetője az 1930-ban lebukott Vass János volt. Több jel arra mutatott, hogy a megye falvaiban is működtek sejtek. Ezeknek azonban a nyomozószervek nem jutottak nyomára, s Vass János lebukása során a kiterjedt kapcsolatairól semmit nem árult el. Egyedül tevékenykedő, magános kommunistának vallotta magát, akit a központtal egy általa meg nem nevezett személy kapcsolt össze.

135 Vass János letartóztatásával a sejtek közötti korábbi összeköttetés megszakadt. Helytállása nyomán azonban a sejtek épségben maradtak, s ez jó alapul szolgálhatott az 1932-ben meginduló újabb szervezőmunkához. Ennek a szálai futottak öszsze Haraszti kezébe, s ebből jött létre a korábbinál kiterjedtebb mozgalom. Négyvonalon fejlődött tovább a szervezkedés: 1. A bányamunkások körében önálló sejtek alakultak Baranya és Tolna megyében, s ezek között érintkezési vonal is létrejött az akciók összehangolására. 2. Az ifjúmunkások közötti tevékenység, amely a KIMSZ céljaira mozgósított, több sejtet létrehozva. 3. A földmunkásság és a falusi kisparasztság körében sejtek szerveződtek. 4. Egyetemisták és pécsi értelmiségiek bekapcsolódásával Pécsett több sejt jött létre.

136 Ezt a kezdetben több szálon szerveződő mozgalmat fogta össze 19 30-31-ben egy szervező bizottság, majd az 1932-ben létrehozott kerületi bizottság, amelynek irányításával az egész Mecsek vidékén jelentősen fellendült a KMP tevékenysége.