Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 2. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)
GAZDASÁGI VÁLSÁG ÉS A SZOCIALISTA MUNKÁSMOZGALOM
,,A büntetés kiszabásánál a kir. törvényszék a vádlott eddig büntetlen előéletét, nyomorúságos anyagi helyzetét enyhítő körülménynek mérlegelte, melyekkel szemben súlyosbítót nem észlelt ... és így cselekményére a törvényekben megállapított fegyházbüntetés legkisebb mértéke is eléggé megtorló - s egyben javító hatású lesz." 126 1933 januárjában a főispánnak a belügyminiszterhez küldött jelentése jelezte, hogy Pécsett és környékén kommunista szervezkedés nyomaira bukkant a rendőrség, s a gyanúsítottakat megfigyelés alatt tartja. A rendőrség már július óta felderítő tevékenységet folytatott, de nem tudott olyan konkrét adatok birtokába jutni, amelynek alapján megkezdhették volna a nyílt nyomozást. A gyanú elsősorban értelmiségi, egyetemista fiatalok ellen irányult, de annak felderítéséig, 1933 májusáig, nem tudtak eljutni, hogy a szervezkedés túl terjed-e a városon, s más társadalmi rétegekhez tartozókra kiterjed-e. Ennek felderítésére a megye területén is kiterjedt nyomozásba kezdtek, s ez rövid idő után eredményre is vezetett. 12 ' Komlón a csendőrség házkutatást tartott több bányász lakásán, s ennek eredményeként kommunista propagandaanyagokat foglaltak le, és letartóztatták az ottani mozgalom vezetőit, Taksonyi Józsefet és Appelshoffer Józsefet, valamint Csordás Mihályt, akinél több „lázító" sajtóterméket találtak és Roszpisz^l Lajos, Lesch József, Maneszkó János, Schraub Nándor bányamunkásokat. A rendőrség hamarosan letartóztatta Haraszti István V. éves orvostanhallgatót, akiről kiderítették, hogy a pécsi és mecsekszabolcsi szervezkedések kezdeményezője és irányítója. Rövidesen 34 ember őrizetbevételére került sor. Ez a szám azonban még növekedett, mert július i-én Hosszúhetényben is letartóztattak öt személyt, akikről kiderítették, hogy a kommunista szervezkedés aktív résztvevői voltak. A pécsi csendőrkerület nyomozó osztályának bizalmas jelentése július közepén így összegezte a nyomozás eredményét : „Pécsett egy orvostanhallgató vezetésével működött egy kommunista kerületi bizottság, amelynek egy egytemi bizottság, egy felnőtt és egy ifjú helyi bizottság voltak a további alárendelt szervei. A pécsi 'kommunista kerületnek Kaposvárra, Mohácsra és Pécs bányavidékre is voltak kapcsolatai. Ugyancsak a pécsi kerület titkára irányította a Pécs vidéki bányák kommunista kerületeit is, melynek a mecsekszabolcsi kommunista helyi bizottság 2 sejttel, a komlói kommunista helyi bizottság egy egész és egy csonka sejttel, a hosszúhetényi helyi bizottság 3 egész és egy csonka sejttel, továbbá Vasas és Somogy bányatelepeken l-l csonka sejt voltak a fejlődésben lévő szervezetei." 128 Júniusban a pécsi nyomozó alosztály már nyílt nyomozásba kezd „kommunista parasztvonal leleplezésére", mert - az eddigi adatok szerint - Drávacsehin is működik kommunista szervezet, a másik a pécsi bányavidéket hálózza be. Kibontakozó szervezkedés nyomára találtak, amely Drávapalkonyára, Kovácshidára, Oszró és Kiscsány községekre terjedt ki. Tíz személyt a csendőrség feljelentett és Mohácsi Lajos drávacsehi kisbírót, mint a szervezkedés vezetőjét, letartóztatta. A nyomozás során megállapították, hogy a szervezkedés szálai Pécsen keresztül Mecsekszabolcsra és az ezzel szomszédos községekbe vezetnek. 1211 A Drávacsehi községben leleplezett kommunista szervezkedéssel kapcsolatban a csendőrség nyomozószervei megállapították, hogy annak kezdeményezője Mohácsi Lajos kisbíró volt, akit a kommunista párthoz Kurtovics Omér (József) budapesti cipészsegéd kapcsolt, aki rokoni látogatást tett korábban a községben, s mint szomszédok, többször összejöttek beszélgetni.
