Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 2. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)
GAZDASÁGI VÁLSÁG ÉS A SZOCIALISTA MUNKÁSMOZGALOM
tóságok is támogatták. Az előadók egy része meggyőződéses ateista volt. A 30-as évek elején még tartalmas kapcsolat azonban fokozatosan megromlott a szociáldemokraták és az egyetem között, mert a közismereti tárgyakból tartott téli tanfolyamok, továbbá a történelem, filozófia és művészeti szemináriumok tartalma „ . . . nem bizonyult eléggé materialistának, sőt az előadások legnagyobb része~ fasiszta jellegű volt. . .". Ezért a későbbiekben sem egyetemi, sem középiskolai tanárokat nem hívtak meg. A kapcsolat az értelmiséggel lényegében megszakadt, s a nehezen felépített oktatási szervezet csődbe jutott. 112 1937 januárjában a párt központi titkárságának kezdeményezésére gazdasági, szociális és politikai szempontból vezetésre alkalmas személyek részére tanfolyamot indítottak. A be nem jelentett előadássorozatról a rendőrség tudomást szerzett és január 1 i-én este Pajor Rudolf előadásakor rendőrtisztek vezetésével nyomozók és rendőrök meglepték a mintegy 60 főnyi egybegyűltet. Feloszlatták az összejövetelt,, s a résztvevők ellen „engedély nélküli gyűlés tartása" miatt kihágási eljárást indítottak. A rendőrség lefoglalta az előadás anyagát tartalmazó kéziratokat. Az előadás címe „A marxizmus" volt, alcímei „történelmi materializmus" és „osztályharc". 113 Az akció hosszú időre megakadályozta hasonló jellegű összejövetelek szervezését. A Munkásképző és a különböző szakmai egyesületek könyvtárainak működése az évtized második felében visszaesést mutatott. Ennek egyik megdöbbentő példája Szegedi József jelentése az építők szakszervezeti helyiségében fenntartott könyvtár forgalmáról. Míg a 30-as évek elején esetenként a 290 könyvet tartalmazó könyvtár teljesen kiürült, addig 1936-ban mindössze hat kölcsönző akadt. A helyi mozgalom átmeneti hanyatlásának kifejezője, hogy 1938 decemberében a Gutenberg Dalkör közel 50 éves fennállás után kénytelen volt kimondani feloszlását - ennek indoka, hogy a kórustagok többségét behívták katonának. Az évtized legkiemelkedőbb munkás kultúreseményére 1936-ban került sor. Május 30. és június i. között rendezték meg Pécsett a Magyarországi Munkásdalegyletek Szövetsége szervezésében a munkáskórusok országos dalosversenyét. A találkozón mintegy 2500-án vettek részt, akiknek nagy része május 30-án Budapestről különvonattal érkezett. A pályaudvaron az MSZDP pécsi szervezetének vezetői, a Pécsi Munkásképző Egylet dalkara, a pécsi bányászok és a természetbarátok kisebb csoportja fogadta őket, több száz főnyi lelkes érdeklődővel együtt. Az este 9 órai érkezés után a kórusok színes lampionokkal, zenés kísérettel együttesen vonultak a Széchenyi térre, ahol a város polgármestere üdvözölte őket, majd a kórusok néhány dalt adtak elő. A hangversenyekre és a pantomim játékra a Pécsi Nemzeti Színházban került sor a Gutenberg Társaság zenekara és a Budapesti Munkás Testedző Egyesület tagjai közreműködésével. Május 31-én este a Pécsi Atlétikai Club Tüzér utcai sporttelepén szabadtéri előadásra került sor, amit lampionos felvonulás vezetett be r majd Esztergályos János országgyűlési képviselő üdvözlő beszédet mondott. - A műsor a rendőrségi jelentés szerint, egységes előadás benyomását keltette, amelynél „a dal szinte háttérbe szorult, meglátszott, hogy a szoc. dem. propagandát, burkoltan bár, szerephez juttatták". 114 Június i-én a Tettye volt a találkozó színhelye, ahol kirándulásszerű népünnepélyt tartottak, társasjátékkal, rögtönzött énekkel és tánccal egybekapcsolva. Itt