Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 2. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)
GAZDASÁGI VÁLSÁG ÉS A SZOCIALISTA MUNKÁSMOZGALOM
működése elé. Felhívja a jelenlévőket, hogy ahol a közigazgatási közegek akadályozzák a pártszervezetek működését, jelentsék azt a párttitkárságnak, hogy az továbbítsa a panaszokat a belügyminiszterhez. A kritikai hangú megnyilatkozások mellett tehát igen jól megfért a rendszer iránti teljes lojalitás. A végrehajtás alsó fórumain elkövetett visszaéléseket majd korrigálja a végrehajtó hatalom felső szintje. A kerületi értekezleten Baranya, Somogy és Tolna megyékből 102 küldött jelent meg 25 helység képviseletében. Ezeken túl még 5 olyan községről is feljegyzést készített Dick, amelyekben működik pártszervezet, de valamilyen ok miatt nem 'képviseltették magukat. A fenti számban nincsenek benn azok a bányász települések sem, amelyekben vannak pártszervezetek, de a rossz kereseti viszonyok miatt a munkások elhanyagolják a pártszervezeti járulék fizetését. 82 A falusi szervezőmunka jelentős megerősödése állandó témája a csendőrségi nyomozói jelentéseknek ugyanúgy, mint a vitézi székkapitányi jelentéseknek is. Egyaránt a falusi gazdatársadalom rendkívül súlyos helyzete szülte elkeseredettségben látták azt az okot, ami fogékonnyá tette a szocialista agitáció iránt az agrár népességet. 83 Rendkívül nagy veszélyt láttak az MSZDP új agrárprogramjában, amelyet a párt XXVII. kongresszusa 1930 szeptemberében dolgozott ki. Bizonyos, hogy van túlzás a megfogalmazásokban, amikor a falusi pártszervezetek számának rendkívül gyors növekedéséről szólnak a jelentések - „már majdnem minden nagyobb község be van szervezve ... a megyében", olvashatjuk. Szerényebbek az eredmények, de valóban figyelemreméltóak. Kozármislenyben Dick György úgy kezdeményezte pártszervezet létrehozását, hogy néhány személyes ismerősét, akiket a választási előkészületek során ismert meg, szólította fel, hogy hozzanak létre helyi csoportot. Az eredmény arra késztette Szivér István főszolgabírót, hogy elrendelje a községben folyó pártszervezés megfigyelését. A kapott jelentés szerint a pártszervezők házról házra jártak s rövid idő alatt 40 embert nyertek meg. Hamarosan csomagot is kaptak Budapestről Szeder Ferenc volt a feladója, amelyben folyóiratok és újságok voltak. A „Pártszervezet", a „Népszava", a „Föld és szabadság", a „Szocializmus" stb. számai. 8 ' 5 Pogány községben Keszericze István vezetésével 17 tagú szervezet tevékenykedett, akik hetenként két alkalommal összejöttek s a Népszavából olvastak. Tevékenységük elegendő volt ahhoz, hogy a csendőrség nyomozást kezdjen az állami és társadalmi rend elleni agitáció címén. 80 A pécsi járásban 1932 márciusában Lothárd, Személy, Kozármisleny, Po gány, Vasas, Kökény, Nagyárpád, Pécsudvard, Magyarsarlós községekben tevékenykedett szociáldemokrata szervezet, de még ugyanebben a hónapban Nagykozár községben is létrehozták bányamunkások a párt helyi csoportját mintegy 70 taggal. 86 Az eredmény látványos, mert az előző esztendőben mindössze 10 „tagról" tudtak a közigazgatási szervek. A csendőrségi megfigyelés szerint a párttagok tevékenysége jórészt abban nyilvánult meg, hogy a pécsi központból személyesen átvett „Népszava" és „Szabad Szó" lapjukat kézről kézre adva egymás között vagy összejövetelük alkalmával olvasták. „Hogy szükséges megbeszéléseiket megtarthassák, feltűnés nélkül, kisebb csoportokban magánházakban és pincékben szoktak ritkán összejönni." A szervezkedésnek ezeket az eredményeit közvetlenül Diók Györgynek tulajdonították a hatóságok, azon az alapon, hogy mint képviselőjelölt, a választások idején a szalántai kerületben nagy népszerűségre tett szert. Igen sok lelkes hívet szerzett, akik rendíthetetlenül kitartottak mellette. 87
