Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 2. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

GAZDASÁGI VÁLSÁG ÉS A SZOCIALISTA MUNKÁSMOZGALOM

Kezdetben időszakonként népgyűlésen számoltak be a törvényhatósági bizottságban folytatott munkájukról éles szavakkal bírálva a kormányt és a városi vezetést.

63 Ezek a népgyűlések meglehetősen radikális hangvételűek, s rendszerint határozati javaslatok elfogadásával kapcsolódnak egybe, s jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy fenntartsanak egy elég erős illúziót a munkások körében a törvényhatósági frakció tevékenységéről. 19 3

1. november i-én a törvényhatósági bizottság rendkívüli ülésén a szociáldemokrata frakció annak a meggyőződésének adott hangot, hogy ,,az ország súlyos válságos helyzetéből egyedüli kivezető útnak és programnak a politikai, gazdasági és pénzügyi problémák egyidejű megoldását" tartja.

64 A kibontakozás első lépése az ország demokratizálása, s ennek érdekében a választójogi törvény korszerű módosítása, az általános egyenlő és titkos választás. Az indítványt a közgyűlés érdemleges tárgyalás nélkül, november io-i rendes ülésén elutasította. Ugyanezen az ülésen, már új indítvánnyal is éltek a nem sokkal korábban lemondott Bethlenkormány vád alá helyezéséről. A polgármester kijelentette, hogy az indítvány tárgyalását nem javasolja, mire a törvényhatósági közgyűlés nagy szótöbbséggel kimondta a szociáldemokrata kezdeményezés elvetését.

65 Mindkét példa bizonyítja, hogy a pécsi frakció tevékenységét igyekezett összehangolni az országos, a parlamenti szociáldemokrata frakció törekvéseivel. Ez lehetséges volt azért is, mert a pécsi csoport vezetője országgyűlési kéviselőként tagja volt a központi frakciónak is. Bizonyos, hogy jórészt ennek a következménye, A Munkásotthon udvara a harmincas években