Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 2. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

A MUNKÁSMOZGALOM ÚJJÁSZERVEZÉSE A SZERB MEGSZÁLLÁS UTÁN

Ezt követően a bányamunkások szakszervezeteit, földmunkások, vasasok, közalkalmazottak, bőrmunkások, nyomdászok, építőipari dolgozók helyi csoportjait alakították újjá. Majd a Pécsi Szakszervezeti Bizottságot 1922 elején választották meg. Rendkívüli fontosságú a legális mozgalmat biztosító szervezeti élet megindulása a KMP szempontjából is. Ez a szervezeti rendszer ugyanis lehetővé tette, hogy átmeneti szünet után ismét, már 1921 decemberében, majd 1922-ben fokozottan megkezdhessék a munkát a kommunisták éppen ezekben a szociáldemokrata szervezetekben.

6 A bécsi Ideiglenes Központi Bizottság megbízásából, területünkön tevékenységet kezdő kommunistáknak, ekkor sikerült a talpraálló és izmosodó szociáldemokrata szervezetekben a reformista jobboldali mozgalmat ellensúlyozó csoportot kiépíteni. 1922-ben minden szakmában újjáalakultak a helyi csoportok, a mozgalom újra felfelé ívelt, a Munkás tartalmában és színvonalában ismét a régi, a tőke elleni küzdelem éles fegyverévé vált. A mozgalom megerősödését már az sem tudta megakadályozni, hogy Vági Istvánt kiutasították Pécsről. Helyébe Dick György került, aki ugyancsak kiváló szervezőnek bizonyult és munkája nyomán 1922-192 3-ban újabb szervezeti sikerek jellemezték a pécsi szociáldemokrata szakszervezeti mozgalmat. Tartalmában azonban a helyi szervezetek tevékenységét igyekezett olyanná formálni, amely a paktum szellemében működő országos vezetőségnek megfelelt.

5 A szociáldemokrata munkásmozgalom megerősödését, a szervezeti élet kiépítése mellett, az 1922. évi parlamenti választások menete is bizonyította. A BethlenPeyer paktum értelmében, a választói küzdelem porondján megjelent Pécsi Szociáldemokrata Párt a munkás és kispolgár tömegek szavazataival nagy választási győzelmet aratott. Esztergályos Jánosra leadott szavazataival a szociáldemokrata munkásság igent mondott az egyetlen legális munkáspártra és demonstrált az Egységes Párt vezette ellenforradalmi rendszer ellen. A választási küzdelmekben elért sikerek mellett, a gazdasági sztrájkok hosszú sorával, ismét erős legális munkásmozgalom jött létre 1921-1922 között Pécsett. 1. Az államhatalom berendezkedése Pécsett és Baranyában, a munkásmozgalom ellen alkalmazott „törvényes" módszerek A szerbek által megszállt területek birtokba vétele katonai és rendőri erőkkel történt. Tolna, Dél-Somogy, Baranya, Pécs, Bács megye területére a magyar csendőrség, majd a nyomozó szervek, s ezt követően a katonai alakulatok vonultak be. A nyomukba érkező polgári közigazgatás a berendezkedéséhez közvetlen segítséget kapott a fegyveres erőktől. A városi, megyei, autonóm igazgatás helyett azonban a katonai közegek és a kormánybiztosok irányítása volt a döntő tényező hosszú ideig. A berendezkedés részleteit 1921 júliusában egy katonákból, rendőrökből és politikusokból álló bizottság részletesen kidolgozta az antant szövetségközi bizottság utasításai alapján.

7 Ráday Gedeon gróf belügyminiszter a bevonulás előtt egy héttel a nemzeti hadsereg, a csendőrség, a rendőrség parancsnokainak is megküldte e tanácskozás nyomán született körrendeletet: a „Szerb-Horvát-Szlovén állam által ki-