Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 2. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

A SZOCIALISTA MUNKÁSMOZGALOM A HÚSZAS ÉVEK DEREKÁN

kommunista jellegét, a benne dolgozó kommunisták szerepét igyekezett kimutatni, hogy ezzel teljesen szétzúzhassák a szervezeteket. A jogszolgáltatás azonban ennek a vádnak bizonyítására összpontosított, kétségkívül jelentős bizonyító anyaggal rendelkezve, ismerte az országos szervezkedés minden részletét és ezzel rendkívül megnehezítette a védekezést. Az MSZMP baranyai működése nagy jelentőségű volt a forradalmi irányú helyi munkásmozgalomban. A szociáldemokrata reformista vezetésnek esetenként megegyezésre törekvő ténykedését leplezték le, aktivizálták a mozgalom kommunista és baloldali szociáldemokrata helyi erőit. Megmutatták annak a lehetőségeit, miként kellene küzdeni egy demokratikus átalakulásért.

123 Az MSZMP minden szála a rendőrség kezébe került. Papp Ferenc tárgyalását követően hosszabb-rövidebb időre valamennyi tagja börtönbe került, vagy munkahelyéről elbocsátották. A párt működése mégis rendkívüli jelentőségű volt a baranyai munkásmozgalomban. A munkásság megismerhette a szociáldemokrata párt működésének, ideológiájának kritikáját. A párt baloldali ellenzéke jutott szóhoz és rajtuk keresztül, általuk a KMP hangja is megszólalhatott a bányamunkásság és földmunkásság között. A pécsi pártszervezet vezetősége állandó védekezésben lévő politikája is lelepleződött. 5. A KMP szervezkedése a húszas években A Tanácsköztársaság elbukását követően 1919 augusztustól Észak-Baranyában, 192

1 augusztustól az antant-szerb megszállás után Pécsett, és a megye legnagyobb részén is hatalomra jutott ellenforradalmi rendszer, nagy apparátust mozgósított arra, hogy megsemmisítse és semlegesítse azokat az erőket, csoportokat, amelyek a proletárdiktatúra idején és a sajátosan alakuló megszállt területen a kommunista mozgalmat vezették. Ez a tevékenység 1924-ben is szedte az áldozatait a kommunisták soraiból. A pécsi törvényszék külön tanácsa 1926-ig állt fenn, amelynek fő feladata volt, hogy apparátusával, amely „szakértője" lett a kommunista üldözésnek, a megszállás alatti tevékenységet felderítse és büntesse. A törvényszéki tanács elnöke ezt azzal magyarázta, hogy „a megszállt területen a kommunista mozgalom országos tényezői kaptak otthont, tehát ha ma (1925. - Sz. L.) a kommunista földalatti működés szálait kézbe vesszük, Pécsről lehet kiindulni nagyon sok esetbein . . ." A bécsi központi vezetőséggel a kapcsolat korán kiépült. Számos baranyai kommunista vezető, továbbá a mozgalomban figyelemre méltó személy 1921-ben Bécsbe került és ott, a legkülönbözőbb fórumokon készült fel a KMP illegális magyarországi szervezkedésének munkájára. Majd visszatértek Pécsre és Baranyába, ahol az SZDP-be beépülve a legkülönbözőbb, legnehezebb pártmunkákat vállalták. Az ellenzéki mozgalom legelszántabb harcosai között bukkantak fel. E mellett az önálló kommunista szervezkedést erősítették sejtjeik kiépítésével a bánya- és az építőipari munkásság között.