Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 2. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

A SZOCIALISTA MUNKÁSMOZGALOM A HÚSZAS ÉVEK DEREKÁN

Magyarország dolgozó népftezl Munkások! Munkásnők! Elvtársak ! Tit esztendővel ezelőtt « vili* minden nemzeti burzsoáziája egy volt «Muri a felfogásban, hogy i héburu a béke politikájának i folytatása más eszközökkel. A világtörténelem legnagyobb embermészáriásának befejezése után minden győző állam burzsoáziája megint egy volt ábbán i feii VertaéSís-ifogásbsB, hogy a békés a háború folytatása másetzfcösfjHKl. AI a St. Oermam-i-, a Tri—— I és «Semés-! béa» csak ugy pusztított tovább, attak. A proletárt* his hadüzeneten k tlzmtts eme rémségének kárt, hogy széfjéé : Munkások, munkásnők ! Magyarország proletárjai ! Knirékezzetek a világháború pusztításaira a kapitalizmus teremtette uj békéit, a milliókat megnyomorító és elpusztító békeszerződésekre, melyek uj kapitalista világháború magvát rejA magukban. A burzsoázia a régi rend forradalmi fetforgatásaivai nyitott utat a gazdasági és társadalmi fejlődésnek. Ma világszerte a feudális korba itíő módszerekkel gátolja a fejlődést és mialatt világboldogító terveivel Örökössé akarja lenni a háború teremtette állapotokat, kérlelhetetlen következetességgel készíti elő au emberiség nagy temetőjét. A Genfben létrehozott magyar szanálás egyik láncszeme ennek a politikának. A dolgozó miltíók éhhalálra Ítélését jelenti ez minden ország dolgozói számára, minden szemfényvesztés ellenére hí. A porba áhított, de lélegzeni kezdő magyar munkásság májusi ünnepén ezért üzenjük a vitig minden osztály:udatos munkáspártjának, hogy végre Magyarországon is van egy osztiiytadatos pírt, hogy élünk és együtt akarunk vetők harcolni a világkatasztrófa megakadályozásáért. A proletariátus világOnnepén ezért hívjuk let á világ minden öntudatos rnunkáapártjái.'ltogy segítsen bennünket abban a küzdelemben, melyet a külföldi és hazai tőkések bennünket rabszolgasorsra juttató szanálást törekvései ellen indítottunk ! Egyetlen ország sem élhet meg, ha « természet ét * gazdasági fejlődés adta, magától értetődő nemzetközi függésen kívül olyan természetellenes függést kényszerítenek rá, amint miránk a trianoni szerződés és az azt alátámasztó szanálási rendszabály tették. A magyar burzsoázia szövetkezve a nagybirtokos osztállyal és a külföldi burzsoáziával, saját érdekükben a szanálásnak •evezett rettenetes veszedelmet hozta a magyarországi dolgozók nyakai*. Európa tegkizsikmányoltabb, a regjog ta tártabb páriája lett a magyar munkás, a szövetkezett nagybirtokos-, nagytőkés osztály ellenforradalma erőben meggyarapodva akaratnélkali kulivá változtat minden Sagozót. A legnagyobb gyermek-halandóság és tüdővész-háiándóság országai* tsa*fárá«tái* zúdult a szánátásleremtette megrövidített munkaidő mellett váló kényszerű dolgozás, a munkanélküliség, a drágaság, a felszabadított lakbér uzsora, a latsssatt vámok, fogyasztási ás forgalmi adéfc át klaca tári haszonrészesedések. A párisi kongresszus 1889-iki csatakiáltása a 8 órai munkaidőért, 30 éves IruídéAtt utáa elnémult Magyarországon ; a nyolcórai tmintttdő törvénye papiroscafat nu a szanálás hazájában A szociálpohtikái követelése*, az uralkodó osztály részérő! gunv tárgyát képezik és sók tízezer muakanélkQli hiába követel á szanálás megerösitette Bethlen-kormánytól állami munkanélküli segélyt A gyülekezési és egyesülést sTábad aág karikatúrája az, amit papíron éá gyakorlatban nekttnk ma nyújtanak és egy tmberöftő hősies küzdelme után most mer napfényre tolakodni a tegreakcíósabb választójogi törvény A szövetkezett nagybirtokos és nagySupHáBtrta osztály szanálását nemcsak az egységes párt támogatta, da a kispolgári érdekek és a kisparasztok érdekeit állítólag képviselő összes polgári pártok a leglnnrtota Vázsewyi párttól kezdve, az tategritással kacérkodó demagóg fajvédő pártig. A proletariátusnak Magyarországon eddig egyedüli pártja, a azotísl demokratapárt vezetői és pertamenti fraketója ámlásaival ezt a rendszeri következetesen előkészítette és nagyra nevelte. Minden politikai tettük egy-egy szégyen** a nemzetközi munkásmozgalom történetében és erősítő kapcsa az ellenforradalom épületének. Ok téptek be az első ellenforradalmi kormányos. Somogyi és Bacsö meggyilkolása után,ők nyújtottak testvérjobbot a véres elkerrforadaloasBák. Bethlen legválságosabb idejében Ők mentették meg az ellenforradalmat áruló paktumukkal A fővárosi választások alkalmából l reakciót polgári Dánoknak ők adták el a proletaritus legerősebb bástyáját, Budapestet. Martait til tehát az ellenforradalomnak elősegttői a munkásság részére legnyomorúságosabb szenvedéseket terem tett szanálásnak. Peladták az osztályharcot ; bot az ellenforradalmi kormánnyal, bol a legitimistákkal szövetkeztek az ország határain belül. Elárulták a nemzetköziséget ét • népek önrendelkezési jogát, mikor Magyarország politikai, gazdasági és pénzügyi függetlenségét feladó és a munkásságot a szervezkedés előtti időkbe visszasfliyesztfl Javaslatot a külföldi lökések erdekében törvényre segítették. Szemfényvesztés, ha ezek a vezetők a proletaritus világünnepén siránkoznak azokon az állapotokon, amelyik az ó közreműködésük és árulásuk nélkül soha létre nein jöhettek volna. Eljátszották a jogukat ahhoz, hogy a proletariátus világünnepén Magyarország szenvedő proletariátusához szólhassanak. Elvtársak f Elvtársitok i Május 1-je nem csak szünnap, nem csak proletár világünnep, de az eszménkért való állandó és szakadatlan küzdelem is. A Magyarországi Szocialista Munkáspárt kibontott lobogója alatt induljanak meg a magyar •tiltok, a megalázottak és letaposottak emelt fővel, bátran, dacosan, féltlem és megalkuvás nélkül. az imperialista háború eilen, a háborús állapotokat megörö kiló ás a magyar munkásságot' meg nyomorító trianoni szerződés ellen, a munkásság és a dolgozó parasztsód' földíeíenségét és rabszolgaságai állandósító szanálási törvény ellen, a burzsoázia ellenforradalmi reakciója ellen. Elvtársakt Elvtársitok! Csatasorba kell állítanunk minden proletárt a nyolcórai munkaidőért, az állami munkanélküli segélyért és munkaalkalomé ti, a szanálás előtti lakbérek behozataláért, a népek önrendelkező Jogáért, a munkásosztály felszabadításáért! Nem vezetheti a proletariátust felszabadító harcában a magyarországi rettenetes reakció ellen eredményesen az a párt, amely ennek tntndenaapt küzdelmét szakadatlanul elárulta azzal, hogy hol Bethlennel, hol a gyáriparosokkal, hol a vázsonyiakkal kötött paktumokat. Csak beálló osztályháicot vivó, senki érdekének alá nem rendelt önálló muakáspolitikát folytató párt segíthet a magyarországi szenvedő ipari és mezőgazdasági proletariátus sorsán, ha mindennapi harciban u szem előtt tartja a szocializmus nagy tanítását : „A proletariátus felszabadítása csak magának a munkásságnak müve lehet." Étjén a következetes osztályharc I Éljen a nemzetközi szolidaritási Éljen az egyetlen osztályharcos párt: a Magyarországi Szocialista Munkáspárti Elvtársak! ElvtársnőkI A proletariátusnak egyetlen osztályharcos pártja szólhat ma nyílt homlokkal hozzátok, az osztályharcos akaratú és sok küzdelemben megedzett forradalmi muitu magyar munkáisághoz a Magyarországi Szocialista Munkáspárt. A szociáldemokrata párt és a polgári sajtó pogr-omö

volles* és megriadása kíséri pártunk első lépéseit. Az a rágalom Ö2ön, amivel ezek bennünket elhalmoznak bizonyítja, hogy az az ut, amelyre mi léptünk, az osztályharc útja vezet egyedül a proletariátus felszabadításához. Akármilyen nehézségek tornyosulnak elénk, bármennyire akadályoz bennuaket a szociáldemokráciával szövetkezett burzsoázia és annak kormánya, mi a proletariátus történelmi hivatását a városi és falusi dolgozó nép összefogásával nem csak képviselni, de a mindennapi küzdelemben tanúsítandó törhetetlen bőséggel ét megnem rettenő bátorsággal teljesíteni út fogjuk. Ezzel az ígérettel bontjuk ki az osztályharc zászlóját a proletariátus világünnepén 1925. május 1. Testvéri üdvözlettel i Magyarországi Szocialista Mnkúpiri