Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 2. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

A SZOCIALISTA MUNKÁSMOZGALOM A HÚSZAS ÉVEK DEREKÁN

rendőrség nem tette lehetővé a gyűlések megtartását, helyette a házi agítációt vállalta, hetenként házról házra járva végezték a felvilágosító munkát.

73 Voltak azonban olyan szervezetek, amelyeket a szaktanács nem tudott megvédeni. 1923-ban a bőrmunkásszakszervezet helyi csoportját egy radikális hangnemben elmondott beszéd miatt, amelyben a drágaság és munkanélküliséget ostorozta Végb János elnök, betiltották. 1925-ben, a „Pécsi Bőmunkások Intéző Bizottsága" nevében, a rendőrséghez és polgármesterhez benyújtott kérvényükben felsorolták azokat a veszteségeiket, amelyek a szakszervezetük betiltása miatt érték őket. A. bérmozgalmakban, segélyekben, a munkanélküliség elleni akciókban nem vehettek, részt, társaiktól sokszorosan lemaradtak. 1925 augusztusában a működésüket újra. megkezdhették, de 1926 márciusban ismét betiltották engedély nélküli gyűlés tartása miatt.

74 Júniusban Dick György újra intézni kezdte a szakszervezetük engedélyeztetését és röplapban szólította fel a pécsi bőrmunkásokat, hogy bár „a válság szétzilálta soraikat, a szakszervezet visszaállítása olyan érdek, mint az embereknek a só és a víz . . ."

75 1926 április elején megindult egy megyei pártértekezlet előkészítése. Április 5-én sor is kerülhetett rá, 14 vidéki községből és 19 pécsi szervezet 51 küldötte előtt zajlott le a gyűlés. Sem az országos pártvezetőség, sem a szaktanács nem képviseltette magát, de a pártlap elismeréssel írt a gyűlésről. Központi témaként a baranyai földmunkásság helyzete és szakszervezetének megerősítése szerepelt .Mind több jelét mutatta a pártvezetőség, hogy a baranyai földmunkásság és szegényparasztság helyzete felkeltette az érdeklődését, azonban a hatósági erőszak egyszerűen megbénítja a falvakban a munkát.

76 Az MSZDP 1926. évi országos kongresszusán Dick György beszámolt a szakszervezetek küzdelméről. Újra eljárást indítottak a Pécsi Munkásképző Egylet ellen, a Pécsi Vasas Testgyakorló Egyletet a Belügyminisztérium nem engedte megalakulni sem, az eszperantistákat a polgári egyesületbe kívánta kényszeríteni A pártvezetőség által szervezett nagygyűléseket az utolsó pillanatban betiltja a rendőrség. így a frankhamisítást és annak politikai összefüggéseit sem engedte „pártpolitikai szempontból népgyűlés elé vinni, mert ez alkalmas az amúgy is felizgatott kedélyeket rendzavarás előidézéséig fokozni. . ."

77 Vidékre kiterjesztett agitáció eredménye, hogy Mohácson 1926. október 10-én megalakulhatott az ÉDOSZ helyi csoportja. Újra megkezdhette működését az építőmunkások szakszervezete.

78 Az 1927. évi törekvéseknek is gátat vetett a rendőrség számtalan gyűlés betiltásai, őrizetbevétellel. A szaktanács a béke propagandájának szánta „A demokrácia és a világbéke" címen kérelmezett népgyűlést, de a rendőrség nem engedélyezte a témát, mert azt a közbiztonsági viszonyokra „aggályosnak tartotta". A szaktanács indította el az ún. „lakóvédelmi akciót" 1927 elején. Ezt azzal utasította el a rendőrség, hogy „a lakosság, amelyet ez érint, nagyon feszült állapotban van a nélkülözésektől és ezért közbiztonsági okokból e tárgyban nem engedélyez népgyűléseket és semminemű ténykedést..." A molnárok szakcsoportja munkásgyűlését betiltotta a rendőrség, mert a BM 50839-VII. 1923. sz. rendelete a vasárnapi politikai gyűléseket nem engedélyezi. A szakszervezeti tanács városi titkársága 1927-ben hat alkalommal is igyekezett elérni, hogy a nők helyzetéről munkásgyűlést tarthassanak,