Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

AGRÁRSZOCIALIZMUS BARANYÁBAN 1890—1914

mentáivá utalt arra, hogy a vármegyében „egyre anarchisztikusabb állapotok ural­kodnak". 51 Az országos pártvezetőség szükségesnek látta az egyre radikálisabb baranyai mozgalom megállítására, de legalábbis irányváltoztatására előbb Bokányit, majd január közepén dr. Csillag Sándort Pécsre küldeni, akik innen dél-baranyai köz­ségekbe is ellátogattak. Ugyanekkor megjelent dr. Schmitt Jenő Henrik is, a Föld­művelő c. lap nevében, Várkonyi vonalát képviselve. A pécsi pártszervezet vala­mennyiükkel tárgyalt. A pécsi német polgári lap a vezetők e látogatása kapcsán azt tartotta jellemzőnek, hogy a baranyai agrárszocialista mozgalmakban megtalálha­tók az alföldi mozgalmat jellemző ideológiai vonások, az egyházellenesség, a naza­rénizmus ugyanúgy, mint Békésben, vagy a pesti és az alföldi szlovák földmunkás­ságnál. A lap csodálkozik azon, hogy a pécsi szociáldemokrata vezetők a magyar szociáldemokrata mozgalom minden irányzatával ,, . . . igyekeznek jó kapcsolatot tartani. . ,". 52 A rendőrkapitány információi pontosabbak az újságénál. A párt­vezetőség január legelején tartott értekezletén Végh József javasolta a vezetőség­nek, hogy a földművesek mozgalmában jelentkező ,, . . . anarchista dolgok miatt, meg kell hívni a központtól elvtársakat és tisztázni mi a teendő falun." Ugyanerről .fz értekezletről jelentve utalt a főkapitány arra, hogy a vezetőségben nincsenek hívei a földosztásnak. 53 Az események, továbbá a pártvezetésben meglévő dilemma jelzi, hogy nem dőlt el az, hogy milyen utat kövessen vidéken a vezetőség. Az or­szágos irányzatok számoltak azzal, hogy a nagyjelentőségű baranyai mozgalmat a maguk részére nyerik még. Az egyházi vezetés is megmozdult a szociáldemokrata sikerek láttán. A püspök a főispánhoz olyan levéllel fordult, amelyben a nazarénus mozgalom ellen hatósági támogatást kért. Wlassics Gyula kultuszminiszter körlevélben, melyet újévi köszön­tőül szánt, a vallásos nevelés erősítésére hívta fel a tanítókat. Majson jelentkező szocialista agitáció és a megalakult pártszervezet tevékenységének ellen­súlyozására a tanító egyletben Frei József elnök kérésére Tischler Sebestyén, helybeli föld­műves, előadást tartott, támadva a pártszervezet ateista propagandáját. A helyi polgári lapok mindenütt hírt adtak és cikkeztek erről, példának állítva minden község számára. 54 Még ugyan­aznap több polgári lap „hiába való józanságnak" aposztrofálta e szórványos jelenségeket. A szocialista agitáció hatására a nép több helyen a tanítók ellen fordult. Dunaszekcsőn valóságos zendülést váltott ki a szocialistaellenes Unger Géza segédtanító kántortanítóvá választása. Megtámadták az iskolaszéki ülésen tárgyaló bizottságot. A főszolgabíró csendőrségi fedezettel biztosította a tanítóválasztást. A petárdái szocialisták vezetői megtámadták a tanítót, aki a fő­szolgabírót „tájékoztatta" a faluban folyó szervezkedésről. 55 A siklósi járás községeinek lakói a főszolgabíró február 18-i jelentése szerint „ . . . túlnyomó részt a szocialista elvek zászlói alá sorakoztak. A sokac szocialistákkal érintkezésbe léptem és téves nézetüket nekik megmagyaráztam s mindennemű erőszakból eredő káros következmé­nyekre őket figyelmeztettem. Valamennyien megígérték, bár elveiknél maradnak, semmiféle erőszakhoz nem nyúlnak . . ,". 56 Mohácson február végén az 1895-ben alakított erős szociáldemokrata pártszervezet átmeneti gyengülését tapasztaljuk, de ugyanakkor a Margitta-szigetben „ . . . a vidékről beköltözött föld­műves osztály között nagyobb szocialisztikus mozgalom észlelhető, törekvésük abban nyilvánul meg, hogy 3 Ft napszámot és a földek felosztását óhajtják s adót nem hajlandók fizetni... idegen szocialisták nem láthatók közöttük . . .". A dunaszekcsői és bári szociáldemokrata földmunkás és szegényparasztság szervezkedése viszont 1897 február végén megújult. Vezetőik Losonczi András és József helyi takácsok. Ferenci György, Vida István szigeti lakosok gyűjtést rendeztek a Népszava kauciójára, azt rendszeresen járatták, „a földosztás hívei, közel száz hívük elszántan követi őket." Sombere­kén semmi jelét nem látni február végén a korábbi pártszervezet agitációjának. 57

Next

/
Oldalképek
Tartalom