Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

A SZOCIALISTA MOZGALOM KEZDETEI 1867—1890

tagadták az adófizetést. Az adószedőt és bírót megtámadták, a csendőrségnek kellett beavatkozni az 1889. májusi zendülésbe. 103 A letartóztatott munkásokat átadták az ügyészségnek. A bányászok küldöttség élén Pécsre vonultak és kérték az adóhivatali igazgatót a haladék megadására, mert éheznek.

104 Az egész bányatelepen a hangulat a sztrájk előtti jelenségekre utalt. Több fővárosi lapban írások jelentek meg, amelyek a sztrájkra készülődésről tudósítottak. A helyi lapok cáfolták, valójában azonban ténylegesen sztrájkhangulat volt. A hatóságok az 1882. évi nagy sztrájk idején bevetett katonaságot és karhatalmi alakulatokat vezényelték a telepekre és teljesen megszállták a bányákat. A helyi polgári német lap jellemző módon, kétségtelenül sok igazságot is tartalmazva azt írta: „ ... az újabb általános sztrájkot előbb elnyomták, mint sem az kitörhetett volna ... a bányatelepeken valóságos riadóállapot van egy hete . . ,"

105 A B) RÉSZ JEGYZETEI I S. Vincze Edit: Az útkeresés évtizedei. Tanulmányok a magyarországi munkásmozgalom történetéből. 1868-1898. Gondolat, Budapest, 1977. Az általános munkásegylet történetére lásd még Nemes Dezső: Az Általános Munkás Egylet története 1868-1873. Szikra, Bp. 1942. Továbbá Erényi Tibor: A magyarországi szakszervezeti mozgalom kezdetei. Táncsics, Budapest, 1962. A nemzetközi viszonyokhoz és mozgalomra vonatkozóan Erényi Tibor: A magyarországi munkásmozgalom és az I. Internacionálé. (Szerk.: Erényi Tibor és Kovács Endre), Kossuth Könyvkiadó, 1964. '

l Babies A.: A pécsvidéki . . . 80-81. p. A szlovákok a Szepességből jöttek. 1907-ben kiadott hivatalos bányamű leírásban még mindig cseh, morva s főleg osztrák tartományokból származó bányászok a föld alatti munkásság nagyobb részét tették ki. Lásd erre vonatkozóan: Az I. es. kir. szab. Dunagőzhajózási Társaság Pécs melletti kőszén bányái, Pécs, 1907. A Társaság saját kiadása, 2628. p. 3 Szita László: Száz évvel ezelőtt alakult meg az Általános Munkásegylet és Munkásképző Egylet pécsi szervezete. Baranyai Művelődés (továbbiakban: BMűv.), 1968. október 4. sz. 108-114. p. 4 Pécsi Lapok (továbbiakban: PL.), 1867. augusztus 22. Munkaegylet. Dietrich több ci'kkben fejti ki gondolatait a munkáskérdésről. Az újság nem véletlenül nagy szimpátiával ajánlotta a kisiparos mestereknek 1S68. március 19-i cikkében a Budapesti Munkásegylet önsegélyező irányzatú heti közlönyét, a Munkások Üjságát (továbbiakban: MU.). PL. 1868. március 19. 5 Bm. L. Pécs vit. tanácsi ir. 994-1898/1861. ü Bm. L. Pécs vit. tanácsi ir. 1848/1861. 7 Bm. L. Pécs vit. tanácsi ir. 5575/1873. Majd 4334/1874. sz. 8 Bm. L. Pécs vit. tanácsi ir. 1191/2184-1862. 9 Lásd az egyetlen pécsi egylet-monográfiát: Borsy K.: A Pécsi Nyomdászegylet... 56. p. 1875-ben még mindig kénytelenek voltak az alapszabályok jóváhagyását kérni a város polgármesterétől, Bm. L. Pécs, vit. tanácsi'ir. 2244, 5408, 11290 1875. w Bm. L. vit. tanácsi ir. 3689/4996-1862. (1865-ben harmadszor utasítják vissza alapszabályaikat.) II Bm. L. Pécs vit. 932/1865. tanácsi mutató. 12 Bm. L. Pécs vit. tanácsi ir. 1105 2291-1865. 13 Bm. L. Pécs vit. tanácsi ir. 440/2576-1868. u

' Borsy K.: A Pécsi Nyomdászegylet. . . 42-43. p. Lásd továbbá: Bm. L. Pécs vit. tanácsi ir. jkv. 5064/1869., 7442/1869. ifj. Madarász Endre egyleti elnök kérése az alapszabályok jóváhagyására. 15 MÜ. 1868. március 21. „Mészáros »strike« hírét halljuk." 1B Arany Trombita (továbbiakban: AT.) 1869. augusztus 8. Nagy Sándor, Hobol református lelkésze, levele. 17 Bm. L. Pécs vit. rkp. ir. 11/1870. 18 MU. 1868. május 31. Liptay Pál: A pécsi kőszén-bánya és munkástelep. 19 Szita L.: Száz évvel ezelőtt ... 109. p. ,JS) Kanyar József: A szocialista munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogy megyében. (1870-1890.) Szerk.: Suri István. 149-163. p.