Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

MUNKÁSMOZGALOM AZ I. VILÁGHÁBORÚ ALATT

tattá: független, önálló Magyarországot kell felépíteni. Ettől a kormánytól várjuk a békét, az azonnali fegyverszünettel és az ország területi épségének megtartásával. Ettől a kormánytól várunk egyenlő jogokat a nép minden tagja számára. Az általános, egyenlő és titkos választójog lesz a biztosíték, hogy a régi uralom nem jön vissza. Felhívja Pécs város népét, válassza meg helyi bizottságát. Egry Béla dr. Pécs országgyűlési képviselőjének felszólalása után, Hajdú Gyula dr. a Szociáldemokrata Párt képviselője beszélt: „Halottak napja van és a történelem nagy temetője egy friss sírgödörrel gyarapodott. Felette ez a felirat: itt nyugszik a régi Magyarország. És elhangzik a mi fogadalmunk: e halott számára nem lehet többé feltámadás! Új Magyarország született a négyesztendős világégésből, Üj Magyarország, melynek tengernyit szenvedett népe forradalmi megmozdulással rázta le magáról a régi rothadt, elnyomó világuralmi rendszer átkát, terheit, gonoszságát. .. De nem szabad elfelednünk, hogy sokan vannak még a most letört rendszer hívei és milliókat számlálnak a műveletlen, könnyen félrevezethető tömegek, melyeket a reakció a forradalom hátbatámadására felhasználhat. Különösen figyelmet kell fordítani a papság, elsősorban a falusi papság működésére ... A kormányzat szellemét úgy kell irányítani, hogy megkedveltesse magát a dolgozó tömegekkel és akkor nem kell tartani attól, hogy a reakció eredményesen vehetné fel a harcot a demokrácia megbuktatásáért." A beszéd alatt sokszor egetverő éljenzés, és taps zúgott fel, ennek csillapultával Ruzsinszky Béla asztalosmester, a keresztényszocialisták egyik vezetője állt fel, be akarván jelenteni pártjának csatlakozását a Nemzeti Tanácshoz, de a tömeg felzúdulva követelte, hogy vonuljon félre és nem engedte szóhoz jutni.

80 Felolvasták a javaslatot a helyi Nemzeti Tanács tagjaira. A névsort a munkásság először nem fogadta el, mert abban Ruzsinszky Béla neve is szerepelt. Csak mikor Ruzsinszky kilépett, akkor adta beleegyezését. A pécsi Nemzeti Tanács tagjait a Károlyi-féle 48-as párt elvei mellett kitartó emberekből, progresszíven gondolkodó polgárokból és felében szociáldemokrata munkásokból állították össze. Doktor Sándor lett a Tanács elnöke, Hajdú Gyula a titkára. A következőket választották meg a pécsi Nemzeti Tanács végrehajtó bizottságába : Hamerli Imre, Schvarcz Gábor, Kelemen Béla, Vlasits Ferenc, Cserta Antal, Cserta Béla, ifj. Suwákovics György, Egry Béla, Doktor Sándor, ifj. Fürst Gyula, Pain Emil, Hajdú Gyula, Szabó József, Seregély Aladár, Bildbauer József, Linder Ernő, Klein Ferenc, Stanitz József, Bárány Géza, Sárits József, Vogl Aladár, Ébert Nándor, Tarlós György, Eibeck János, Kozma József, Oberhammer Antal, Nemes Vilmos.^ A megválasztott Tanács nyomban berendezkedett a városháza épületének néhány helyiségében. A következő napon megalakult a Baranya megyei Nemzeti Tanács ideiglenes végrehajtó bizottsága is. Tagjai: Beck Alajos Mágocs, Buzasits István Szentlőrinc, Dvorszky József Pécsvárad, Jáncsics Sándor Siklós, Kerese György Sásd, Kováts Aladár Dárda a Függetlenségi Párt, Milavecz József, Bertram János és Wéber András a Szociáldemokrata Párt részéről. A titkári teendők intézésére Hajdú Gyulát kérték fel. A rend és közbiztonság fenntartására és biztosítására önként jelentkezőkből megalakították a helyi nemzetőrséget. A Hadügyminisztérium felhatalmazása alapján elrendelték a rögtönbíráskodást. Rövid pár napon belül az intézkedések egész sorával, a Nemzeti Tanács általános elismerésre tett szert.