Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)
A SZOCIALISTA MOZGALOM KEZDETEI 1867—1890
A városban működő szakegyleteknek, az alapvető szakmai céljaikon túl, fontos szerep jutott az elenyésző Általános Munkás Egylet Pécsi Fiókja mellett és után; szervezték a munkásságot, nem egy alkalommal politikai feladatok megszervezésére is válalkoztak. Például 1875. augusztusban, a pécsi cipészek szakegylete az összmunkásság részére, Lassalle halálának évfordulóján nagy népgyűlést szervezett,, melynek Herman Ferenc gyűléselnök és Andretzky János, az internacionalista csoport pécsi képviselője voltak a szónokai. 6 '' A pécsi munkásmozgalomban működő különböző egyletek, szakegyletek vezérkarában mintegy húsz-huszonöt olyan személy dolgozott 1869-1880 között, akik funkcióba kerültek a szakegyleteknél anélkül, hogy szakmájukkal megegyezett volna. Ezért rájuk mint „hivatásos forradalmárokra" tekinthetünk. Az országos szakegyleti mozgalom a hatósági nyomás, a munkaadók fellépése, kezdeti sikertelenségek miatt eléggé meggyengült 1876-1880 között. Pécsett is hatottak ezek a tényezők. Az alapszabályok állandó módosítása, újra engedélyeztetése azonban nem jelentette azt, hogy a szakegylet felfüggesztette volna a működését, ellenkezőleg az ideiglenes választmányok és elnökségek még nagyobb erővel szervezkedtek, remélve a jóváhagyást. A város vezetősége sem tett ez ellen kifogást. A „Betegsegélyező és Rokkantak Egylete" rendkívül intenzív társadalmi tevékenysége egy kissé el is fedte a többi szakegylet működését, s azok nem voltak annyira előtérben, működésük szerény keretek között folyhatott. 3. A Magyarországi Alt alános Munkáspárt pécsi szervezetének küzdelme, 1880-iSço a) A MÁMP pécsi szervezetének megalakulása és tevékenysége 1880-1882 között A magyarországi munkásmozgalom nagy jelentőségű eseménye volt az 1880. január 25-i kongresszus, amelyen a ,,Nemválaszt ók Pártja" és a „Magyarországi Munkáspárt" egyesülését határozták el. A határozat szerint az új párt a szociáldemokrata név felvételéről is döntött. 1880. május 17-én tartott kongresszusán azonban közölték, hogy a belügyi kormányzat nem engedélyezte a név felvételét. Ezért az új, a szociáldemokrata munkásokat tömörítő és irányító országos szervezet felvette a „Magyarországi Általános Munkáspárt" nevet. A kongresszuson megvitatott és elfogadott program a termelési eszközök társadalmi tulajdonba vételét tűzte ki célul, a bányák és a közlekedés államosítását, progresszív örökösödési adót, az állami és községi földtulajdon átadását a munkások termelő társulásainak. Harcot hirdetett és indított az általános titkos választójogért, az egyesülési, gyülekezési és sajtószabadság megvalósításáért, az állam és az egyház szétválasztásáért szállt síkra. Az állandó hadsereg megszüntetését és helyette a nép felfegyverzését követelte, továbbá az ingyenes népoktatás bevezetését. A munkásság egészét érintő szociális követelései között a legjelentősebb a 10 órás munkanap, a gyermekmunka szabályozása, a vasár- és ünnepnapokon folyó munkaidő korlátozása, harcot hirdetett továbbá a nemek közötti egyenlő arányú bérezés megvalósításáért.
