Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

A SZOCIALISTA MOZGALOM KEZDETEI 1867—1890

A fővárosi és a hazai fejlődéshez hasonló vonalon alakult Pécsett is az egyleti életéből kinövő, megizmosodó mozgalom, amely már 1869-től a pártszervezés irányába hatott. A mozgalom tradícióit, eszményét továbbvivők az Első Pécsi Munkás Beteg és Rokkant Egylet keretében küzdhettek a munkáspárt megszervezéséért. b) A szakmai egyletek a jo-es években A betegsegélyező egylet mellett Pécsett is több szakmában létesítettek önsegélyezéssel, betegsegélyezéssel és rokkant biztosítással foglalkozó egyleteket, továbbá szak- és önképző munkásegyleteket. A legelső szakmai egylet, amely önképzéssel, segélyezéssel és politikai kérdésekkel is foglalkozott, a Pécsi Nyomdász Egylet volt, amely 1869. május 9-én alakult.

57 A nyomdászok 1873-ban „Délnyugati Magyarországban lévő nyomdászok és betűöntők pécsi egylete" címen is szervezkedtek. Ez a törekvésük hasonlóságot mutat a más szakmákban is jelentkező regionális jellegű mozgalommal. Ez is azonban meghiúsult ugyanúgy, mint a pesti, szegedi, debreceni és pozsonyi egyleteké. A Belügyminisztérium nem engedélyezte összetett feladatokkal a működést, vagy segélyező, vagy képző egyleti működéshez járult volna hozzá. A nyomdász egylet csak ötödik felterjesztésre, 1875-ben kapta meg a kormányhatósági jóváhagyást.

58 A pécsi cipész munkások a bőripari és cipész munkások országos mozgalmának hatására már 1872-ben igyekeztek létrehozni az önképző egyletüket. 1874. április 21-én Wankó Ignác, aki az 1869-ben megalakult Általános Munkás Képző Egylet választmányi tagja volt, 1874-ben „Pécsi Cipész Ipari Segédek Önképző Egyleté"nek alapszabályát átdolgozva, a „politikamentességet" hangsúlyozva nyújtotta be engedélyeztetést kérve. Az egylet szakismeretek és általános ismeretek tanítását hangsúlyozta, e mellett jogvédelmet kívánt nyújtani. Elutasították a beadványt, mert: „az értekezések, felolvasások, emlékiratok szerkesztése" mint cél az politikai munka. Erre a cipész munkásság testületileg az Első Pécsi Munkás Beteg és Rokkant Egylet tagjai sorába lépett.

59 A vasmunkások szakegyleti szervezkedésének 1873-ban látjuk első nyomát. A „Vas- és Ércmunkások Önsegélyező Egylete" alapszabályainak megfogalmazója Fleischmann Mihály volt, aki a „Pécsi Általános Munkás Egylet" jegyzője, majd II. elnöke is 1869-1870-ben. 1874-ben és 1875-ben a működéséhez nem nyeri el a minisztériumi engedélyt, de ennek ellenére 1876-ban is van adat arra, hogy anélkül szervezkedett. Gyűjtést szervezett balesetet szenvedett társaik részére.

60 A hatvan-hetven tagot számláló egylet hosszú időn át csak a Kindl-féle ércöntő és a vasúti javító műhely munkásaiból tevődött össze. 1875 májusában a Pécs környéki bányamunkások „Bányászati Önsegélyezési Szakegylet" címen hozták létre szervezetüket. Az alapszabályok szerint a szakegylet az önsegélyezésen kívül tervbe vette az oktatást, az elbocsátott munkások munkaközvetítését és „szükség idején a minden téren gyámolítással" való foglalkozást. Könyvtárat alapított, felolvasásokat, „szaktani előadásokat és oktatást" szervezett. 1876-tól jóváhagyott alapszabályával a politikai szervezkedés fóruma lett, - nevéhez fűződik az első jelentős bányászsztrájk szervezése 1876. július 8-án. Az ácsipari munkások 1875. október 10-én szervezték meg szakegyletüket. A ve-