Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

MUNKÁSMOZGALOM AZ ANTANT—SZERB MEGSZÁLLÁS ÉS A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN

A szakszervezeti kongresszus délelőtt io órakor felfüggesztette ülését. Délelőtt io órakor a szakszervezeti kongresszus küldöttei a városi tanács erkélyén gyülekeztek. A Széchenyi térre vezényelt több mint 10 ooo ember előtt beszédeket mondtak: A szocialisták soha nem akartak „proletárdiktatúrát, kommunizmust", csak „szabadságot és demokráciát". A magyar szent korona nemcsak a magyarokra sugároz varázsos erővel, hanem az utód államok életét is folyton fenyegeti. Figyelmeztetjük a kis-antantot, hogy a békés fejlődés érdekében el kell pusztítani Horthy bandáit. .. Ha az antant hatalmak a szerb hadseregnek parancsot adnak, hogy vonuljanak ki a megszállott Baranya megyéből, akkor... elég volt a szavakból, cselekedni kell!... A vidéki szocialisták ... halálra szántan, cselekedetre feszülő izmokkal, tettre készen állnak és várják a pécsiek egyetlen parancsszavát : hogyha szükséges, fegyveresen védelmezzék Baranyát. Felszólították a hallgatóságot, hogy a „MagyarSzerb Köztársaság"-ra kézfeltartással szavazzanak. Az emberek felemelték kezüket. Délután 3 órakor a Pécs városi Tanács közgyűlési, termében a pécsi és vidéki szakmai szakszervezetek megbízottai ülésén megválasztották a „Magyar-Szerb Köztársaság" 21 tagú intéző bizottságát: Elnök: Dobrovics Péter, tagok: Bein Ferenc, Berki György, Fekete Ferenc, Flamm József, Doktor Sándor, Glibonszki Milorád, Imre László, Linder Béla, Magyarevics Ferenc, Pázmányi Zoltán, Papovics Bogdán, Radanovics Péter, Schmira Károly, Schwarcz Gábor, Storcz Péter, Till István, Tóth József, Tóth Mihály, Udvardi János, Zsivkovics Mikola. Délután 4 órakor a Magyar-Szerb Köztársaság Intéző Bizottság tagjai felkérték Gösset angol ezredest, hogy a „Megszállott területek lakosságához!" című memorandumot sürgősen juttassa el Párizsba, a négyes-tanácshoz. Este 6 órakor a Széchenyi téren 2 5 000 ember gyűlt össze. A nagygyűlésen a szakszervezeti kongresszus küldöttei, az intéző bizottság tagjai, a jugoszláv szociáldemokraták méltatták a „Baranya-Bajai Szerb-Magyar Köztársaság" nemzetközi jelentőségét. A jugoszláv burzsoáziát igyekeztek megnyugtatni, hogy a köztársaság nem kommunista köztársaság. A magyar munkanélküli, nyomorgó, elkeseredett munkásokat megnyerni, hogy csak a köztársaság léte, a jugoszláv gazdasági fellendülés teszi lehetővé a munkához való jogot, jólétet, a PSZP-szervezetek működését. A magyar jobboldali szocialisták, polgári radikálisok ismertették a megválasztott intéző bizottság névsorát, a „Megszállott területek lakosságához!" című elfogadott memoradumszöveget, amelyeket a nagygyűlés résztvevői egyhangúlag elfogadtak. A jugoszláv Szociáldemokrata Párt képviselője, Vojin Brkic kijelentette: A munkásság „őrizkedjen olyan tendenciáktól, amelyekből ellenségei azt a vádat emelhetnék e mozgalom ellen, hogy az bolseviki mozgalom, hogy ez a köztársaság kommunista köztársaság". A belgrádi kormány csak olyan mozgalmat támogat, amely a „demokrácia jegyében" született. „Ha a munkásság meg tudja tartani azt a kellő önmérsékletet, melyet a demokrácia alapelvei megkívánnak, akkor a Jugoszláv Szociáldemokrata Párt is támogatni fogja ezt a mozgalmat." 1921. augusztus 15-én Belgrádba utazott az intéző bizottság delegációja. Dobrovics Péter, Linder Béla, Schwarcz Gábor dr., és a belgrádi kormány miniszterei több ízben tanácskoztak a magyarlakta területek megszállásának meghosszabbításáról, a Baranya-Bajai SzerbMagyar Köztársaság szervezeti és politikai működéséről. 1921. ugusztus 15-én reggel 8 órakor a szakszervezeti kongresszus ismét ülésezett. Az igazoló bizottság jelentésének elfogadása után a küldöttek már nem beszéltek a szakmai szakszervezetek feladatairól. Az SHS Szakszervezeti Tanács nevében Vojin Brkic több mint egyórás beszédben ismertette a jugoszláv munkásmozgalomban a JKP és a JSZP politikai irányvonalát, tevékenységét.