Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

MUNKÁSMOZGALOM AZ ANTANT—SZERB MEGSZÁLLÁS ÉS A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN

A szakszervezeti kongresszus délelőtt io órakor felfüggesztette ülését. Délelőtt io órakor a szakszervezeti kongresszus küldöttei a városi tanács erkélyén gyülekez­tek. A Széchenyi térre vezényelt több mint 10 ooo ember előtt beszédeket mondtak: A szocialisták soha nem akartak „proletárdiktatúrát, kommunizmust", csak „szabadságot és demokráciát". A magyar szent korona nemcsak a magyarokra sugároz varázsos erővel, hanem az utód államok életét is folyton fenyegeti. Figyelmeztetjük a kis-antantot, hogy a békés fej­lődés érdekében el kell pusztítani Horthy bandáit. .. Ha az antant hatalmak a szerb had­seregnek parancsot adnak, hogy vonuljanak ki a megszállott Baranya megyéből, akkor... elég volt a szavakból, cselekedni kell!... A vidéki szocialisták ... halálra szántan, cselekedetre feszülő izmokkal, tettre készen állnak és várják a pécsiek egyetlen parancsszavát : hogyha szük­séges, fegyveresen védelmezzék Baranyát. Felszólították a hallgatóságot, hogy a „Magyar­Szerb Köztársaság"-ra kézfeltartással szavazzanak. Az emberek felemelték kezüket. Délután 3 órakor a Pécs városi Tanács közgyűlési, termében a pécsi és vidéki szakmai szakszervezetek megbízottai ülésén megválasztották a „Magyar-Szerb Köztársaság" 21 tagú intéző bizottsá­gát: Elnök: Dobrovics Péter, tagok: Bein Ferenc, Berki György, Fekete Ferenc, Flamm Jó­zsef, Doktor Sándor, Glibonszki Milorád, Imre László, Linder Béla, Magyarevics Ferenc, Pázmányi Zoltán, Papovics Bogdán, Radanovics Péter, Schmira Károly, Schwarcz Gábor, Storcz Péter, Till István, Tóth József, Tóth Mihály, Udvardi János, Zsivkovics Mikola. Délután 4 órakor a Magyar-Szerb Köztársaság Intéző Bizottság tagjai felkérték Gösset angol ezredest, hogy a „Megszállott területek lakosságához!" című memo­randumot sürgősen juttassa el Párizsba, a négyes-tanácshoz. Este 6 órakor a Széchenyi téren 2 5 000 ember gyűlt össze. A nagygyűlésen a szak­szervezeti kongresszus küldöttei, az intéző bizottság tagjai, a jugoszláv szociálde­mokraták méltatták a „Baranya-Bajai Szerb-Magyar Köztársaság" nemzetközi je­lentőségét. A jugoszláv burzsoáziát igyekeztek megnyugtatni, hogy a köztársaság nem kommunista köztársaság. A magyar munkanélküli, nyomorgó, elkeseredett munkásokat megnyerni, hogy csak a köztársaság léte, a jugoszláv gazdasági fellen­dülés teszi lehetővé a munkához való jogot, jólétet, a PSZP-szervezetek működését. A magyar jobboldali szocialisták, polgári radikálisok ismertették a megválasztott intéző bizottság névsorát, a „Megszállott területek lakosságához!" című elfogadott memoradumszöveget, amelyeket a nagygyűlés résztvevői egyhangúlag elfogadtak. A jugoszláv Szociáldemokrata Párt képviselője, Vojin Brkic kijelentette: A mun­kásság „őrizkedjen olyan tendenciáktól, amelyekből ellenségei azt a vádat emelhet­nék e mozgalom ellen, hogy az bolseviki mozgalom, hogy ez a köztársaság kommu­nista köztársaság". A belgrádi kormány csak olyan mozgalmat támogat, amely a „demokrácia jegyében" született. „Ha a munkásság meg tudja tartani azt a kellő önmérsékletet, melyet a demokrácia alapelvei megkívánnak, akkor a Jugoszláv Szo­ciáldemokrata Párt is támogatni fogja ezt a mozgalmat." 1921. augusztus 15-én Belgrádba utazott az intéző bizottság delegációja. Dobrovics Péter, Linder Béla, Schwarcz Gábor dr., és a belgrádi kormány miniszterei több ízben tanácskoztak a magyarlakta területek megszállásának meghosszabbításáról, a Baranya-Bajai Szerb­Magyar Köztársaság szervezeti és politikai működéséről. 1921. ugusztus 15-én reggel 8 órakor a szakszervezeti kongresszus ismét ülése­zett. Az igazoló bizottság jelentésének elfogadása után a küldöttek már nem beszél­tek a szakmai szakszervezetek feladatairól. Az SHS Szakszervezeti Tanács nevében Vojin Brkic több mint egyórás beszéd­ben ismertette a jugoszláv munkásmozgalomban a JKP és a JSZP politikai irány­vonalát, tevékenységét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom