Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

MUNKÁSMOZGALOM AZ ANTANT—SZERB MEGSZÁLLÁS ÉS A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN

" f (l fi Felhívás v vA i pi»! szitiiiistipirtkii lui niikiiikkiz! ti varrtok • rrxvlvik. Ka*> S*ettuiáv «*»rt> kormányba k*, LHKkW Bit» w* ««ertan fi^i», wft hadt^mml«*.. jeteaU* „^ifármerie*-**^ « ptaf SSiTtiTC h*«r**fc*t A ^ibrt a **>át hazájukba* bflnôrtt «A át .«ffomertkï faiaMiitáataui P*c<rtl na**«!«**. «• rakják ók* —*« * megüli teiolwirt mánál jo6I %i<<wMai»Jrt^/ei*i<g fliaiijáánrtai t»ney megfuthatták a vároat. meg•n vattawttwi w*a. l.átHatJáu*. aïwi fdeig.öf*ig.i ula àfc>oikép, «meiy Mg jitiyj uft.nu megvalósult, lerne»«, a magyarwiitgil ' kitti termrcsap*kenyér, zsir és w tartesert tudatlan k<Mtáfofc rontják a város Qgytü, — Áriáit i.FHíVn tbágább. nu» kitunó i-«kf« u izgatásra éa Vrowral krtyiaeritifc i miatta IWbfea HIT. fizetik c« a' kommuna **»kt*poi * uért, hogy w „ewig**«*.*" (aapl>9üt. csavtrfát) JA! éihetsenefc i kauig keservw keifírtf NM A p*ri terror brtmyai a munkát zsebebe, c tk at >íg«tt*on tuvOI csak nyomort j»ttt! a mftfkátnak itgatuk a drágasággal * alactoav «toit ( burgunya. Mo» ( *&*ç*H meHctt és minden drágább, mint voll czcUHt. N« higyjetek. hogy a Mgv adukat csak * „hurimjok" fiiehk. Megy n.ti bűrottfcre ta Kgyik oldalon » ««rte*, isaroitfi a lakosság.* r*gy adókkal, tûlonfile bírságok**!, vámokkal é* ifkvirtlásokWTa más* oaáafcm a ván* vexetfiaég vet kí oly magas adókat, hogy ma-fcotaap ai tparí «tfwek, gyárak, megfrup-wk hu kai e* a mur.**» u utcára kerti. A aok gaitág kozûl íroMtyr! dárutták a lisztettéges smetatizmust. csak egyre mutatunk reá: mielőtt a pétH aiockalista párt u tatomra kemli, tumí-vaasat harcolt a fógy*wiá*j aJok eflen * moat itlyatt ûriaai tbgyuztâsj aúót vetett ki, amilyenre nincs píkU Pro vin* tuOíTWfíben K» Ftieti mái, mim * munkás. r.a miért nt> napról-napra • J'áf*óg ? Axért, mert a uertoek » a van« vczct..jég áliai kizsiroít adv»k: ft, mind a to^aaítókra leuaek áthárítva. Hiába fendeznek sztráj*okat és eawltk a béreket, a íimnkiv* mégis mindig rosszabb éa rosszabb helyzetbe kerülnek A iiyoinon*ágiit láuUasal akaífkk enyhíteni. A «tKiaiiat» pártveietóség a uját hátija étken iárit(a a munkiatUgut ttiti. bőgj' a hazaárulók, « ide menekltb rmÉgrárív*, Kkaasrióá. csalók, tolvajuk, rabtók ts gyltknsok mirntéf w-vább étótk&tJM>et a doigtaó munkásság symkáfi. MuAkásoá ne btgyjetrk a; Imitáanak. AmÜ a nuroariKttági munkás viuoayofcr.il a pécsi uodahsta pártlap ir, al raiad hazugság fa blung rágalom Magyarirf!ttágini mindéit myitkás bármilyen elveket vall. gudaxági érdekeinek javításáért uahatjtm ^eivciki-dhet. Csak *u test Wtnietve. aki a turfseirtmn.i átkos terveit segili rió. aki « 'írsjágtx nyoriKirbii éi ptmniïisba aka/í4 iimtH vinni. A Wicvi/moi OfcVMése pedig etaósorban a düigiB(> munkásaág érdeke Meli Munkások ' Ne téljrttk g magyar uièUmtù. A hevottuld magyar h«dseiCK katonái nem ellenségeitek ItUfKk. hjfvem «met6 testveteittk. Nem keli netetek amnesiiia! Aki nem lopott, outi. tabuit, BjfiiltDlt, az ne leljen a magvv utalomlól Kiirt, m*tt valaki vörös katona volt, vagy met! most tagja a pécsi «ooaiistt-pártriak, annak nem log méc a halászata sem meggötbOlaif Ne Üljetek lel a réotaesáknek ' Annái aigyjetek, «mil ti is láttok, amiről meg* gydiíWhetiek TI 1$ tudjúitok, hogy Magyarországon 4 kon ma egy kilo kenyér. Pécset! pedig 38 korona. Ti la tudját»k, liogy MagyaritftjAgon ok-aobb minüen, ruha, cipó

t fehéraemt) és Pécsett nincs az 4 munkás - akár wennyti srírájkol és kére*, •- akr tudna magának avagy csaladjának egy Otto»-* ruhát wmt Ne hlgyjetek a vcíértMársafc « a pécsi bolaevtzia lapok ugr^tóínaJt. Ne higyjetek, hogy a sterb inegsíillás 5 évig log tartani ííziel Uteket csak elakarnak bídaiuíitant. Az iM&z urwággylllés már jóváhagyta én pái héten hcliYÍ jováhagyiík az andot és frantla irrsziggyfttcsek is «t rtfktucrcrtdcst, akk-ir a szerb csapatuk azonnal iltugjik adni a varost a magyar csapa luknak, Ez az lüa/sag. E&t jfiínteltc ki Unó Crawford, az angol kormány képviseíítje. *t angol lelsOhazban Pécsi Munkások! Rázzatok í> m^gatokrai a jtfffih-^i vórosi vftHowx terrorját. Jtú tudjuk, hogy sokan vannak kőittitk, akik kire-ut^nysm-ialiAk, irzelmfäk s akik a sztvúkbett az Isttmlket t*í a Hazaiakat nem tagadtak meg Tőrírírk #sstt az emigránsok malmát, rúgjátok fel a szocialista mázba kajtatott kommunizmmt H ne engedjetek magatokot a fádnak vezetni. Legyetek igazán ôntmlatos, független szabod emnerrk. mert nagyon kőzet van az idő, amikor befogjuk nektek bizonyítani, hagy a /n'est munkásság érdeke teljesen azonos és ösize van forrva a Magyar haza érdekevet, Htgyjetek w bízzatok! Viszontlátásra

1 Magyarországi munkábtestvérerttí; Magyarországi keresztényszocialista szervezetek felhívása (1921. aug. 14.) 1921. májusban az angol alsóház, 1921. júniusban a francia képviselőház ratifikálta a trianoni békeszerződést. 1921. július 26-án a francia külügyminisztériumban megtörtént a trianoni békeszerződés ratifikált példányainak kicserélése. Az antant hatalmak nagykövetek tanácsa a megszállva tartott Baranya megye szerb katonai kiürítését 1921. augusztus 20-ban jelölte meg.

216 A belgrádi kormány miniszterei, a jugoszláv szociáldemokraták és a pécsi szocialisták, polgári radikálisok több ízben tanácskoztak, hogy a szerb katonai alakulatok által megszállva tartott Baranya megyerészt az SHS-államhoz csatolják, 1921. májusban Linder Béla pécsi polgármester és Pasié miniszterelnök, Kumanadi pénzügyminiszter, Pribicevic vallásügyi miniszter, Draskovic belügyminiszter egy héten keresztül tanácskoztak Baranya megyerész megszállásának 5 évvel való meghoszszabbításáról. Linder Belgrádban Baranya megyerész további megszállásának szükségességéről előadásokat tartott, és egy memorandumot nyújtott át az antant hatalmak belgrádi képviselőinek.

217 Belgrádban Baranya megyerész megszállásáról folytatott elvtelen tanácskozások ellen fellépett a PSZP L kongresszusa, és a KMP Központi Bizottsága is. A PSZP I. kongresszusának határozata megállapította: Pécs yáros közigazgatási apparátusában tevékenykedő szocialisták a „burzsoáziával való együttműködéssel azonnal hagyjanak fel... A külpolitikai tevékenységet mindenkor csak a párt fórumainak megbízásából és utasításai szerint folytathatnak". A PSZP külpolitikáját nem a kapitalista államok békeszerződéseihez, hanem mindenkor a proletariátus érdekeihez alkalmazkodva fogja megszabni".

218