Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

MUNKÁSMOZGALOM AZ ANTANT—SZERB MEGSZÁLLÁS ÉS A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN

A kongresszuson súlyos politikai hibát követtek el, mert nem vitatták meg a munkások tömegeit tömörítő szakmai szakszervezetek feladatait. A küldöttek közül néhányan megemlítették, hogy a pártvezetőség keveset foglalkozott a bányamunkások és a földmunkások szakszervezeteivel. A kongresszuson a szakszervezetek feladatait rendkívül fontos volna megállapítani, és a pártszervezetek és szakszervezetek közti ellentéteket sürgősen felszámolni. A kongresszus elfogadta a PSZP legfelsőbb szervezeteibe jelölt párttagok névsorát. Felszólította az összes szervezett munkást, hogy 1921. június 19-én a kongresszusi jelölő listára szavazzanak. A kongresszusi jelölő listán szereplők névsora: a) A pártválasztmány tagjai: Fekete Ferenc, Gasztner György, Haász László, Hoffmann Ferenc, Hock János, Kollmann József, Kovács Imre, Kovács Erzsébet, Lefkovics Ernő, Marczin Gusztáv, Mattenheim József, Orgovány József, Pázmányi Zoltán, Páll Árpád, Petrovics István, Schneider Ferenc, Schej

ermann István, Tóth János, Udvardi János, Weisz Sándor, Zelenka Gyula. A pártválasztmány póttagjai: Avas Sándor, Akkermann János, Gallai József, Gyenis Ferenc, Jagados Sándor, Kübler Mihály. b) A pártfelügyelő bizottság tagjai: Bein Ferenc, Doktor Sándor, Imrő György. A pártfelügyelő bizottság póttagjai: Ferics Mátyás, Horváth József, Zsifkovics András. c) A pártvezetőség tagjai: Berki György, Ferenc József, Gyurákovics Ferenc, Hahn Ádám, Heim József, Hoffmann Mihály, Storcz Péter, Szabó István, Tóth József, Tóth Mihály, Vörös Gyula. A pártvezetőség póttagjai: Bruckner Ján^s, Eckert György, Felber József, Háhn Móricz, Port János.

208 A Pécsi Szocialista Párt I. kongresszusa a baranyai-pécsi munkásmozgalom fontos állomása volt. A kongresszuson a kommunisták követőinek sikerült a jobboldaliak opportunista nézeteit megcáfolni, leleplezni. Meghatározni a szocialista forradalmi folyamat apadásának feltételei között a párt irányvonalát, a politikai harc formáit, módszereit, a párttagok feladatait. Az 1921. június 2-től június 18-ig tartott pártválasztási kampány során a szocialista szervezetekben a különböző politikai irányzatok között tovább dúltak a csaták. A pécsi és vidéki pártszervezetekben a küldöttek beszámoltak a PSZP I. kongresszusának lezajlásáról, a párt politikai irányvonaláról, a párthatározatok „fegyelmezett végrehajtásáról", a pártszervezetek feladatairól, a pártválasztási kampányban végzendő politikai munkáról. 1921. június 2-án a pécsi III. és a VII. kerületi pártszervezetek taggyűlésén megállapították: A PSZP „új politikai vágányokon halad. A kongresszuson kénytelenek voltunk a szocialista irányzatról beszélni, mert a kapitalista megszálló hatalom és a helyi burzsoázia a munkásmozgalmakat gúzsba akarja kötni." Ezért „nyíltan nem vallhattuk magunkat kommunistáknak, holott szívünkben azok vagyunk, és ezért cselekedeteinkben is meg kell mutatnunk, hogy kommunisták vagyunk". A jobboldali csoportok a „kommunistaellenesség" jelszava alatt egyesültek. A pártszervezetekben és a szakszervezetekben támadták a PSZP politikai irányvonalát. A pártszervezetekben dolgozó kommunisták eltávolításához a szerb megszálló katonai alakulatok támogatását kérték. 1921. június 8-án a Pécs városi szerb határrendőrség 35 PSZP-tagot kihallgatott és Pécs város területéről kiutasított.

209 1921. június 12-én Schmira Károly pécsi párttitkár a jobboldali szocialisták számára titkos értekezletet szervezett. Elhatározták, hogy a PSZP-t „a jövőben szociáldemokrata alapon fogják vezetni". A pártszervezetekkel minden kapcsolatot