Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)
MUNKÁSMOZGALOM AZ ANTANT—SZERB MEGSZÁLLÁS ÉS A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN
192 1. május 29-én a Pécs városi Tanács közgyűlési termében megnyílt a Pécsi Szocialista Párt I. kongresszusa. 68 pártszervezet, szakszervezet megbízatása alapján 148 küldött gyűlt össze, hogy meghatározzák a párt stratégiáját, taktikáját, politikai irányvonalát. A kongresszuson a Jugoszláv Kommunista Párt képviselője „tolmácsolta a belgrádi elvtársak üdvözletét". Az SHS állam katonai alakulata a JKP képviselőjét Pécsről kiutasította. A kongresszus napirendjén a következő kérdések szerepeltek: 1. A Pártvezetőség és Pártellenőrző Bizottság jelentése. A párt felsőbb szervezeteinek lemondása. 2. Az Igazoló Bizottság jelentése. 3. A politikai helyzet ismertetése. 4. A PSZP politikája. 5. A jelölő bizottság megválasztása. A párt felsőbb szervezetek választás módjának megállapítása. 6. A pártagitáció és pártsajtó. a) A pécsi pártszervezetek. b) A vidéki pártszervezetek. c) A női szervezetek. d) Az ifjúmunkás szervezetek. e) A sajtó. 7. Fellebbezések, interpellációk, indítványok. 207 A kongresszuson a küldöttek különböző politikai álláspontot képviseltek a nemzetközi munkásmozgalom, a magyarországi és jugoszláviai munkásmozgalom megítélésében, a PSZP célkitűzéseinek, politikájának meghatározásában, a pártszervező munkában, a munkamódszerek kialakításában. A kommunisták jelentős többsége azon dolgozott, hogy a PSZP helyzetének és feladatainak megfelelő határozatokat hozzon. A „jobboldaliak" a PSZP politikájának alapjává akarták tenni a jugoszláv uralkodó osztályok kiszolgálását, az annexiós politikát. A baloldali kommunisták és szociáldemokraták között akadtak olyanok, akik nem értelmezték helyesen a PSZP céljait, feladatait az adott időszakban, s forradalmi buzgalmukban hibákat követtek el. A jobboldali opportunisták a PSZP politikai irányvonalát sajátosan értelmezték. „A kapitalizmus megdöntése. .. nem aktuális, még nem állunk a világforradalom küszöbén ... A nyugat-európai munkásmozgalmakban ... a munkásság még mindig csak gazdasági harcot folytat." Baranyai megyerész ötéves megszállásának kérdése és az autonómiás politika helyes politika. A PSZP-nek nincsen más választása, mint az SHS hatalommal való együttműködés. „Ma itt mást mint demokratikus politikát folytatni éppen a megszállás és a magyarországi helyzet miatt aligha lehet." A kongresszus határozottan elvetette az uralkodó osztályokat kiszolgáló annexiós politikát. Megállapították, hogy „az uralkodó osztályok nem képviselik a dolgozó tömegek érdekeit... A proletariátusnak csak nyomort és szenvedést.. . okoztak. A nemzetközi burzsoázia gazdasági és politikai támadást intézett a forradalmi tömegek ellen. A szocialista forradalmi folyamat világméretekben lanyhult. Az imperialista hatalmak által létrehozott. . . magyar ellenforradalom meggyőzhetett bennünket arról, hogy csak revolúcióval és nem evolúcióval lehet a proletariátust felszabadítani. A magyar proletariátus felszabadítása érdekében ... a PSZP-nek... új politikát kell kidolgozni. A pártnak »az osztályharc alapjára kell helyezkedni«. A Pártvezetőség szakítson »minden olyan akcióval, mely a burzsoáziával való együttmü'ködest« szolgálja. Keresse a tömegekkel a 'kapcsonlatokat. A proletariátus többségét nyerje meg. A dolgozó tömegeket készítse fel a jövő küzdelmeire."