Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)
MUNKÁSMOZGALOM AZ ANTANT—SZERB MEGSZÁLLÁS ÉS A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN
192 1. március 22-én a Pécsi Szakszervezeti Tanács irányításával a szakmai szakszervezetek követelték a munkabérek emelését, az SHS-államban lévő munkabéreket. Kimutatták, hogy ott a munkások az iparban és mezőgazdaságban havonként 1500, illetve 2500 dinárral többet keresnek, mint a pécsiek. A munkabér-öszszegekből több árut vásárolhatnak, mert az SHS-államban alacsonyabbak az árak, mint Pécsett. 1921. március 23-án az SHS-államban 1 kg kenyér 4 dínár, 1 kg hús 12 dínár, 1 kg zsír 12 dínár, 1 kg szalonna 14 dínár. Pécsett 1 kg kenyér 40 dínár, i kg hús 80 dínár, 1 kg zsír 120 dínár, 1 kg szalonna 110 dínár körül mozgott. A PSZP és a Pécsi Szakszervezeti Tanács vezetésével az ipari munkások, különösen a szénbányászok anyagi helyzetük megjavításáért sztrájkmozgalmakat szerveztek. 1921. április 24-én, július 17-én a pécsi szénbányászok még az 1920. évben benyújtott követeléseikért harcoltak. 194 4. A PSZP propaganda és agitációs munkája 1920. szeptemberben a PSZP szervezetei beindították a pártiskolák és agitációs tanfolyamok előkészítésének munkáját, a Munkás újságban ismertették a tematikákat. 1920. októberben a pártszervezetek, szakszervezetek elkészítették az oktatás programját, kijelölték az előadókat A pártoktatási évet 1920 november és 1921 február között tartották meg. 195 1920. november 18-án a PSZP-szervezetekben ünnepélyes keretek között megnyitották a pártoktatási esztendőt. A pártszervezetek kultúrcsoportjai műsorokat adtak. A párt vezetői és a propagandisták méltatták a tudományos szocializmus elmélet jelentőségét, győzelmét a burzsoá és kispolgári eszmei áramlatok fölött. A szervezett munkásokat tanulásra buzdították. A munkások számára „ma fontosabb, mint bármikor, hogy az összes szakmák és az összes elvtársak közösen," szervezett keretek között tanuljanak. A pártiskolákat „nem a katonai kényszerfegyelem, hanem az öntudatos hit, az igazság fölemelő ereje" hozta létre. „Hova, merre tartsunk, hogy az egymásra torlódó események zűrzavarában megtaláljuk a helyes utat. Csak „az elméleti" tudás lehet a kalauzunk ebben a káoszban, csak a szociális igazságokért való lelkesedés adhat hitet és erőt a szenvedések közepette." 196 A PSZP-szervezetek vezetői, propagandistái gondoskodtak a pártiskolák rendszeres működéséről, a helyiségekről, az irodalmi termékekről, a párttagok mozgósításáról. Minden héten hétfőn és csütörtökön előadásokat és szemináriumi foglalkozásokat szerveztek a tudományos szocializmus elméletéről és a különböző tudományok egyes elméleti kérdéseiről. A hétfői előadások és szemináriumok témái: 1. Az ember helye a természetben. - 2. A vallás és egyház. - 3. A szocializmus kultúrjelentősége. - 4. Régi és új ideálok. - 5. Művészet és forradalom. - 6. Divat, szokás, erkölcs. 7. Oj irányzat a magyar irodalomban. - 8. Egészség és társadalom. - 9. Az úgynevezett középosztály. - 10. A történelmi materializmus. - 11. A magyar történelem a materiális felfogás megvilágításában. - 12. Európa a háború után. A csütörtöki előadások és szemináriumok témái: 1. A társadalom szerkezete. - 2. Az állam és nemzet. - 3. Magántulajdon, köztulajdon. - 4. A nő társadalmi helyzete. - 5. Az osztályharc. - 6. A paraszt a forradalomban. - 7. A haldokló kapitalizmus. - 8. A II. és III. Internacionálé. - 9. A polgári diktatúra, a proletárdiktatúra. - 10. A forradalmak történelmi szerepe. - 11. A háborúk okai. 197
