Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

MUNKÁSMOZGALOM AZ ANTANT—SZERB MEGSZÁLLÁS ÉS A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN

„a szén ma olyan elsőrendű közszükségleti cikk, mely fontosságában mindjárt a kenyér után következik. Termelése és értékesítése .tehát nem maradhat a magántőke kezében . .. követeli a bányászgyűlés az összes bányaüzemeknek világszerte való államosítását... A magántőke és az állam nem bírja a dolgozó tömegeket az áruhiány és áruuzsora következményei : ínség és nyomor ellen megvédeni, ezért a munkásság maga kénytelen védelméről gondoskodni... Kimondja a bányászgyűlés, hogy hajlandó a Pécs vidéki bányákban havonként egy-egy műszakkal több szenet termelni, ha a bányatársaság ezt a többletet a napi áron a munkásság •rendelkezésére bocsátja, hogy azzal a munkásság javára csereüzletet folytathasson."

163 A PSZP az inflációs folyamat megfékezésére „a drágaság némi enyhítésére, a munkaalkalmak szaporítására, a munkanélküliség leküzdésére", a nyugat-európai országokban működött munkás fogyasztási szövetkezet létrehozását sürgette. A munkás fogyasztási szövetkezeti forma: ,,a munkások tulajdonát képező, a munkások vezetése alatt álló élelmiszer és ruharaktár lényegesen függetleníti a munkást a munkaadótól, hatalmas eszköz, hatalmas tartalékot ad kezébe a munkaadók által kikényszerített harcok sikeres folytatására". 1920. április 20-án újra megalakult a Pécsi Munkás Fogyasztási Szövetkezet. „Az igazgatóságba a következőket választották be: Pécs József, Fitz Károly, Weiler Antal, Gotthardt József, Geng Géza, Szabó István, Szabó József, Reinhardt Miklós, Kovács József, B. Nagy Gusztáv, Eibeck János, Soltész János, Horváth József, Weiser Ferenc, Lépes György, Boda Ferenc, Friedl Rudolf, Grozdics János, Minker Ádám, Herbert András, Pécs Lajos." A Pécsi Munkás Fogyasztási Szövetkezetet néhány hónap alatt a kereskedelmi tőke megbénította, majd felszámolta.

164 1920 áprilisban az SHS államban, a megszállott Baranya megyerészben a munkások május elseje megünneplésére szervezkedtek A házak falára jelszavakat festettek: „Éljen május elseje, Éljen a szabadság, Éljen a forradalom, Éljen a III. Internacionálé." 1920. április 21-én a belgrádi belügyminisztérium rendelete szerint „Bánát, Bácska és Baranya egész területén tilos május elsejének megünneplése". A PSZP nem sokat törődött a tiltó rendelkezéssel, és felhívást intézett a munkásokhoz: „Az idei május elsejét minden eddiginél impozánsabb módon kell megünnepelnünk. A teljes munkaszünet mellett demonstrálnunk kell eszméikért, a szocialista jövőért." Május elsején az SHS állam és a megszállott Baranya megyerész területeken a munkások ünnepeltek, felvonultak, nem dolgoztak. Pécs városban, Baranya megye falvaiban 25 000 ember előtt beszéltek az előadók május elseje jelentőségéről, a forradalmi munkásmozgalmak helyzetéről, feladatairól. Az SHS államban főképpen Szlovéniában, Horvátországban és Szlavóniában és Vajdaságban sok szervezetet és munkásotthont bezártak. Legnagyobb volt az üldözés Dalmáciában, itt letartóztatták a mozgalom vezetőit, bezárták a munkásotthonokat, betiltottak minden munkásszervezetet és az Oslobodenje című pártlapot.

165 A Pécs városi közigazgatási apparátus tagjai - a magyar ellenforradalmi rendszer, a gyárosok, bankárok, földbirtokosok, kereskedők kiszolgálói - rekaciós intézkedései ellen a PSZP politikai akciókat indított. Követelték a Pécs városi törvényhatósági bizottság újjáválasztását, a közigazgatási apparátus reakciós elemeinek az eltávolítását.

166 1920. május 28-án Bécsben a PSZP vezetőségének megbízatása alapján Herbert András, Szabó Ferenc, Polácsi János és az angol munkásküldöttség tagjai; Josian C, Wedgwood, G. H. William Harris, Fred W. Jovett, Stuart, Buning, J. B. Williams tanácskoztak a megszállott Baranya megyerész helyzetéről. A pécsiek megállapították, hogy „Pécs addig ne csatoltassék Magyarországhoz, amíg Magyarországon