Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

MUNKÁSMOZGALOM AZ ANTANT—SZERB MEGSZÁLLÁS ÉS A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN

büntetését oly vállalkozóknak, aki'k a tanulók védelmére hozott rendelkezéseket megszegik ... Az ifjúmunkásmozgalom egységesítésére törekszünk, tehát nem csinálunk szakmai elkülönüléseket a gazdasági küzdelmünkben sem, hanem együtt vívjuk meg valamennyien a harcot." „Az ifjúmunkás-szervezetek szorosan együttműködnek a PSZP-val és a szakszervezetekkel. Ha forradalmi politikai akciót indít a párt vagy a szakszervezet, az ifjúmunkások mindig elöl fognak haladni. Az SZIBSZ két tagot delegál a PSZP központi bizalmi testületébe, ahol ezek szavazati joggal bírnak. A párt viszont delegál egy kiküldöttet szavazati joggal az ifjúmunkás központi bizalmi testületébe. A szakszervezeti, összválasztmányi és képzőgyűlésekre szintén delegálunk kiküldöttet."

153 Az SZIBSZ I. kongresszusán elfogadott határozatok alapján politizáltak a kerületi szocialista ifjúsági szervezetek. A veteránok visszaemlékezése szerint az ifjúsági szervezetek taglétszáma és az új ifjúsági szervezetek száma tovább emelkedett, azonban a hiányos statisztikai adatok miatt nem ismerjük a tagság létszámában, és a szervezetek számában létrejött változásokat.

154 1921. június 29-én a PSZP jobboldali vezetősége az ifjúmunkások szövetségét azonnali hatállyal feloszlatta s egyben elrendelte, hogy az ingó vagyont a pártnak adják át.

155 3. A PSZP politikai harcai a polgári demokratikus jogokért 1920 tavaszán Magyarországon és az SHS államban is dühöngött a fehérterror, a reakciós erők előretörtek, a kommunista mozgalmak ellen általános támadást indítottak, a kommunistákat fizikailag megsemmisítették, súlyos börtönbüntetésre ítélték. A fehérterror ellen a KMP és a JKP által vezetett tömegek felléptek, munkásgyűléseket, politikai tüntető felvonulásokat szerveztek, és a nacionalista és soviniszta politikát leleplezték. 1919. december 29-én, a Tanácsköztársaság 23 harcosát végezték ki, köztük Korvin Ottót, László Jenőt, valamint a Lenin-fiúkat, Kerekes Árpádot és társait. 1920. február 17-én a magyar fővezérség különítményének tisztjei meggyilkolták Somogyi Bélát, a Népszava szerkesztőjét és a társaságában levő Bacsó Bélát, a lap munkatársát.

156 1920. április 19-én Szabadkán a magyar és délszláv proletárok fegyveres felkelést szerveztek. A terv szerint 200 fegyveres munkásnak az éjszaka folyamán a város különböző pontjain támadást kellett volna indítani, a rendőrséget lefegyverezni, de a felkelés szervezetlensége és elszigeteltsége miatt elbukott. A Szabadkai Bíróság tizenhat vádlott közül nyolcat halálra, egyet tíz, egyet pedig tizenöt évi börönre ítélt.

157 1920. április 24-én „a szlovéniai általános tiltakozó sztrájk kezdetének napján a szlovén klerikális kormány parancsára a csendőrség fegyverrel megtámadta Ljubljanában a Zaloska Cestán, a villamos remiznél összegyűlt munkásokat, tizennégy személyt megölt és körülbelül hetvenet megsebesített."

158 Az SHS államban hozott súlyos ítéleteket „még tetézték azzal, hogy még nagyobb számban száműzték az országból és tették át a határon a magyar nemzetiségű munkásokat, megvonták a menedékjogot a magyarországi politikai emigránsoktól, és gyorsított eljárással kiadták őket a horthysta ügynököknek és rendőrségnek".

159 Az SHS állam hatóságai