Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

MUNKÁSMOZGALOM AZ ANTANT—SZERB MEGSZÁLLÁS ÉS A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN

hajtani, azonban az üzemekben dolgozó 3000 mezőgazdasági munkás munka és életkörülményeiben a szocialista rendszer lényeges vonásai megvalósultak. A munkások naponta 8 órát, teljesítményben dolgoztak, a munkabér egy részét pénzben, a másik részét természetben kapták meg, minden család saját használatára 2 hold földet vehetett igénybe.

77 Baranya megyében a dolgozó parasztok kísérleteket tettek termelőszövetkezetek létrehozására. Gödre, Hidas, Ófaluban lévő földbirtokokon termelőszövetkezeteket szerveztek, A gödrei termelőszövetkezet tagjai a földbirtokos 1200 hold földjét kisajátították, az épületeket, gépeket, a mezőgazdasági termékeket, az állatállományt igénybe vették. A parasztok hozzáfogtak a szocialista mezőgazdasági gazdálkodáshoz.

78 A Baranya megyei mezőgazdasági felügyelőség apparátusában lévő ellenséges elemek akadályozták a termelőszövetkezeti mozgalom kiszélesítését. Javaslatukra a Baranya megyei Tanács Intézőbizottsága megtiltotta a termelőszövetkezetek szervezését. A szegényparasztok a falvakban követelték a földek felosztását, és a földosztást szabotálok bíróság elé állítását.

79 A Baranya Megyei Tanács állami tulajdonba vette a bankokat és pénzintézeteket. A megyei tanács pénzügyi osztálya irányította a pénzforgalmat, kötelezték a járási, falusi tanácsok pénzügyi osztályait, vezetőit, hogy az állampolgárok 200 koronán felüli pénzkészletüket, aranyat és nagyobb értékű ékszereket helyezzék a takarékpénztáraknál letétbe. A bankbetét-tulajdonosok havonta betétjük 10%-át vehették igénybe, de legfeljebb csak 2000 koronát. Ez az intézkedés mérsékelte a pénzromlást, a pénzintézetekből a pénz kivételét szigorúan ellenőrizték. A tanácsok pénzügyi osztályai engedélyezték a pénz igénylését. A takarékpénztárakból pénzt a szocialista üzemek, intézmények által kijelölt személyek vehettek ki az üzleti ügyek lebonyolítására, és a munkabérek kifizetésére. Baranya megyében háromféle pénzrendszer funkcionált: a hivatalos, a vállalatok közötti forgalomban a fehér pénz, a kereskedelemben, a piacon a kék pénz, a demarkációs vonal mentén lévő falvakban a jugoszláv dinár is. A csempészforgalomban nem a pénz, hanem az áruk cseréje játszott szerepet. A demarkációs vonalon átjáró csempészek állatokat cseréltek aranyért, nyersanyagot élelmezési és ruházati cikkekért. A Baranya Megyei Tanács a valuta megszilárdítására törekedett. A pénzstabilizációra tett intézkedések nem jártak eredménnyel, az infláció tovább növekedett, a pénz elértéktelenedése fokozódott.

80 A Baranya Megyei Tanács állami tulajdonba vette az iskolákat és a kulturális intézményeket. A megyei, járási városi tanácsok művelődésügyi osztályai irányították az elemi iskolákat és a dolgozók közötti népművelési munkát. A Közoktatási Népbiztosság rendeletei alapján a baranyai tanítók többsége megkezdte a szocialista iskola kiépítését, a gyermekeket kötelezték, hogy iskolába járjanak, az oktató és nevelő munkáért, tankönyvekért, füzetekért stb. a szülőknek nem kellett pénzt fizetni. A Közoktatási Népbiztosság és a Pedagógusok Szakszervezete az iskolákban az oktató és nevelő munka gyökeres megváltoztatása érdekében a tanítók számára Budapesten átképző tanfolyamokat szervezett. Az átképző tanfolyamokon „olyan tanító elvtársakat képeznek ki, akik a nyári iskolai szünidőben az egész ország tanítóit politikai és pedagógiai átképzés alá veszik". 1919 július havában a megyei művelődésügyi osztály Hidas és Sásd járási székhelyéken a párttag tanítók számára kéthetes átképzős tanfolyamot szervezett. Budapesti átképző tanfo-