Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

MUNKÁSMOZGALOM AZ ANTANT—SZERB MEGSZÁLLÁS ÉS A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN

Április io-én a Hegyhát Járás Tanácsába 50 tanácstagot, 15 intézőbizottsági tagot, a Hidas Járás Tanácsába 12 tanácstagot, 3 intézőbizottsági tagot, április 12-én a Baranya Megye Tanácsba 70 tanácstagot, 5 intézőbizottsági tagot választottak meg. A Baranya megyei Tanács tagjainak lakóhely szerinti megoszlása: Abaliget 1^ Baranyaszentgyörgy 1, Bakóca 1, Bikal 1, Hidas 1, Komló 5, Kisbodolya 1, Kaposszekcső i, Magyarszék 1, Magyarhertelend 1, Mágocs 1, Mánfa 1, Mohács 2, Pécs 41, Püspöknádasd 2, Sásd 4, Siklós 1, Szászvár 1, Szentlőrinc 1, Villány 1, Vörösmart i tanácstag működött. A Baranya Megyei Tanács, Hegyhát és Hidas járási tanácsok gazdasági, pénzügyi és üzemi, közúti és közforgalmi, népjóléti, népmozgalmi és közegészségügyi, lakásügyi, közellátási, közművelődésügyi, birtokrendező és termelésbiztosító szakbizottságokat választottak. A szakbizottságok tagjai elsősorban ipari munkások, szegényparasztok, értelmiségiek közül kerültek ki.

66 A tanácsválasztások alatt néhány faluban a választási bizottság szabálytalanságokat követett el. A parasztok népgyűléseken választották meg a tanácsok tagjait. A Baranya megyei Tanács ezekben a falvakban elrendelte az új tanácsválasztások megtartását, politikailag megbízható tanácstagok, intézőbizottsági tagok megválasztását.

67 A tanácsválasztások befejezése után az államhatalmi szervezetek soraiba munkások, parasztok, értelmiségiek kerültek, akik a munkásmozgalmakban kiemelkedően szerepeltek, de az új szocialista állam és közigazgatás kiépítéséhez nem értettek. Az államhatalmi és közigazgatási munkában igyekeztek támaszkodni a régi szakemberekre, de kiválasztásukat körültekintően nem végezték el, mert csak azt nézték, hogy a tisztviselők az őszirózsás forradalom időszakában milyen politikai magatartást tanúsítottak. E „káderkiválasztás" lehetővé tette, hogy a közigazgatási apparátusba ellenforradalmi elemek is dolgozzanak. A Baranya megyei Intézőbizottság, a Hegyhát Járás, Hidas Járás intézőbizottságok mellett 33 tisztviselő is szabotálta a törvényeket, rendeleteket, utasításokat.

68 A Tanácsköztársaság „alatt kiderült, hogy a nagyjában-egészében változatlanul átvett közigazgatási szervezet a legsötétebb ellenforradalom melegágya. A régi bürokrácia a proletár uralom elején megbűvölten és megbénultan behódolt, de enyhén gyakorolt diktatúránk láttán, amelyből gyöngeségre következtetett, megindult az ellentállás; felocsúdva dermedt félelméből, először szabotálással próbálkozott, majd az elszánt ellenforradalmi szervezkedés terére lépettA helyzet odáig fajult, hogy a proletáruralom legdühödtebb ellenségei a proletárállam közvetlen kiszolgálására hivatott tisztviselők, a Tanácsköztársaság hivatalos gépezetének kezelői közül kerülnek ki."

69 A kommunisták ezért beadványokban követelték a megyei, járási, falusi tanácsapparátusban a reakciós elemek eltávolítását. A felsőbb párt- és állami szervek részéről Baranya megyébe küldött bizottságok által elvégzett vizsgálatokról készült jelentések rendszerint megállapították, hogy a régi tisztviselők többsége eredményesen dolgozik, a rosszul dolgozó tisztviselők leváltását javasolták, néhány ellenforradalmárt letartóztattak, Kaposvár és Szekszárd bíróságai ítélkeztek felettük.

70 Az MSZP Baranya megyei Titkárság határozata alapján a tanácsok hozzáfogtak a tisztviselők „átneveléséhez", a falvakban közigazgatási továbbképző tanfolyamokat szerveztek, a párt és a tanácsok vezetői előadásokat és szemináriumi vitákat vezettek a szocialista államról, az államhatalom szervezeti felépítéséről, a helyi tanácsok konkrét feladatairól, a tanácstagok jogairól és kötelességeiről.

71