Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

MUNKÁSMOZGALOM AZ ANTANT—SZERB MEGSZÁLLÁS ÉS A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN

A pártszervezetek és a szakszervezetek vezetői 1919. április 25-én felhívást intéztek Baranya megye és Pécs város szervezett munkásságához, hogy „május elsején mindenki hagyja abba a munkát, tüntető felvonulásokat és népgyűléseket szervezzenek." Sásd és Hidas járásokban „április 30-án este az utcák már piros lobogókkal voltak feldíszítve", Sásd és Komló falvakban a pécsi vörös katonák lampionos felvonulást rendeztek. Május elsején Komló-bányatelepen 2000, Sásd faluban 1000 ember ünnepelt. Sásdon reggel 8 órakor megkezdődött a felvonulás, a menet élén a pécsi vörös katonák zenekara haladt. A piactéren Havas Kornél beszélt május elseje jelentőségéről, a proletariátus politikai küzdelmeiről, a szocialista forradalom győzelméről, a szocializmus építéséről. „A Pécsi I. Vörös-Zászlóalj katonái lemondtak ebédjükről és inkább koplaltak, hogy a sásdi proletár gyermekeket megvendégelhessék." Délután kulturális műsorokkal szórakoztatták a falvak dolgozóit. A megszállt Pécs városában is a munkások ünneplő ruhába öltöztek, mellükre vörös szalagot tűztek, az utcákon meneteltek, az Internacionálét énekelték, jelszavakat kiáltoztak: Éljen a szocialista forradalom!' Éljen a proletárdiktatúra!, Éljenek a munkás-, paraszt- és katonatanácsok! A megszálló szerb katonai alakulatok a polilitikai tüntető felvonulást szétverték, a munkások vezetőit letartóztatták.

63 3. A szocialista államhatalmi szervezetek megalakulása és kiépítése Március 22-én az MSZP és a Kormányzótanács sürgette a szocialista államhatalmi és közigazgatási szervezetek megalakítását és kiépítését. Az államhatalmi és közigazgatási szervezetek két szakaszban jöttek létre. Az első szakaszban ideiglenes tanácsokat és intézőbizottságokat alakítottak. A második szakaszban országos választás útján tanácsokat és intézőbizottságokat hoztak létre. (Az intézőbizottságokat direktóriumoknak is nevezték.) Március 23-án megalakult az ideiglenes Baranya megyei direktórium, március 25-én Hidas községben a KMP és az SZDP fúziója ülésén döntöttek a képviselőtestület és a közigazgatási apparátus felszámolásáról, és a háromtagú direktórium létrehozásáról. Március 26-án Komló, március 28-án Magyaregregy, március 30-án Gödre, március 31-én Jágónak falvakban választották meg az ideiglenes direktóriumokat.

64 Április 2-án megjelent ideiglenes alkotmány kimondta: „A legfőbb hatalmat a munkások, katonák és földművesek tanácsainak országos gyűlése gyakorolja." A Szövetséges Tanácsok Országos Gyűlése megválasztotta a Szövetséges Központi Intéző Bizottságot, amely a két országgyűlés közötti időben gyakorolta a törvényhozó, végrehajtó és igazságszolgáltató hatalmat, irányította a tanácsokat és ellenőrizte a Forradalmi Kormányzótanács munkáját. A Szövetséges Központi Intéző Bizottság választotta meg a Forradalmi Kormányzótanácsot. A helyi államhatalmi szervezetek: „a munkások, katonák, és földművesek tanácsai," falusi, járási, városi, kerületi, megyei tanácsok, a tanácsok tagjai sorából választott intézőbizottságok. Az ideiglenes alkotmány alapján meghatározták a tanácsválasztások feladatait: „Választók és tanácstagokká választhatók nemre való tekintet nélkül mindazok, akik 18. életévüket betöltötték és a társadalomra hasznos munkából élnek, mint a munkások és alkalmazottak stb. vagy olyan háztartási munkával foglalkoznak, amely az előbb említett munkásoknak, alkalmazottaknak stb munkáját lehetővé teszi. Választók és választhatók továbbá a Vörös Hadsereg katonái, valamint a Tanácsköztársaságnak azok a hasznos munkából élő munkásai és katonái, akik munkaképességüket egészen vagy részben elvesztették." A szavazás titkos volt. A