Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

MUNKÁSMOZGALOM AZ ANTANT—SZERB MEGSZÁLLÁS ÉS A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN

Sztrájkolok a Széchenyi téren Március i2-én a pécsi munkások az általános politikai sztrájkot befejezték. A szerb megszállók a követeléseket teljesítették. Március 18-án Belgrádban Kalafátovic Danilo ezredes hangsúlyozta: „Nekik a szénbányák termelése a fontos, minthogy saját szénbányáik a háború során tönkrementek, más érdekük Pécshez nem fűződik. A sztrájkban megnyilatkozott példátlan összetartás, fegyelem és rend meggyőzte őket arról, hiba lenne, ha amellett erősködnének, hogy Pécs városát bekebelezzék Nagy-Szerbiába . . . Ezért a főparancsnokság azt javasolta a kormánynak, értesítse a párizsi békekonferenciát, hogy Baranyából csak a déli, szerb lakosságú csücskére tartsanak igényt"

36 Március 27-én a baranyai szerb katonai helyőrség parancsnoka jelentésében megállapította: „Pécs városában kirobbantott általános politikai sztrájk megszüntetése után minden törvényes eszközt életbe kell léptetni, ho'jy a pécsi bányászokat intenzív munkára kényszerítsükE cél érdekében a munkások vezetői. Sremska Mitrovicára internáljuk, a családok tagjait pedig áttesszük a demarkációs vonalon. Baranya megyét, Pécs várost ellenséges területként kezeljük."

37 3. Kísérletek KMP-szervezetek létrehozására 1918. november 24-én megalakult a Kommunisták Magyarországi Pártja. A KMP Központi Bizottságának irányításával a kommunisták hozzáfogtak - a fővárosban, a vidéki városokban, a falvakban, az antant hatalmak által ideiglenesen megszállott magyarlakta területeken a párttagok felvételéhez, a területi, üzemi pártszervezetek, illetőleg pártcsoportok megszervezéséhez, az agitációs politikai munkához.

38