Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

MUNKÁSMOZGALOM AZ ANTANT—SZERB MEGSZÁLLÁS ÉS A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN

A születőfélben lévő magyar és délszláv kommunista mozgalom szervezőit rendőri megfigyelés alá helyezték. A magyar állam szolgálatában lévő tisztviselőket a megszállott területekről kiutasították, helyükre szerb személyeket ültettek. Pécs és Budapest között naponta közlekedő vasúti személy- és teherszállítást korlátozták, majd teljesen beszüntették.

11 Pécs városában „felnyittatták a közraktárakat és az ott talált készleteket önhatalmúlag igénybe vették. A szénszállítást minden irányba leállították és az elosztást a várost érintő szempontok teljes figyelmen kívül hagyásával, saját közegeikkel intéztették.. ."

12 A szerb megszállók erőszakos cselekményei felháborították a lakosságot, a katonák és a magyar lakosság között napirenden voltak az összeütközések. A kialakult politikai zűrzavarban a magyar és a szerb uralkodó osztályok nacionalista, soviniszta politikát folytattak, hogy a tömegeket megnyerjék. A propagandamunkában egyfelől a megszállott magyar területek felszabadítását, másfelől az annexiós politikát állították központba. A belgrádi kormány széles körben publikálta, hogy a megszállott magyarlakta területeken élők nem akarnak Magyarországhoz tartozni. Az annexiós politika igazolására igyekeztek megnyerni a szervezett munkásságot.

13 Baranyában az agitátorok felkeresték „a bosnyák családokat, hogy követeljék a megszállt területnek és ennek keretében Pécs városának a megszervezendő Nagy-Szerbiához való csatolását. Csábító szavakkal magyarázták, milyen előnyöket hozna az, ha a győző új államának lennének polgárai és nem kellene a levert Magyarország sorsát viselniök. A vármegye egyes szerblakta községeiből már olyan közlések érkeztek, hogy elűzik a magyar lakosokat, elszedik javaikat és itt-ott kihirdették, hogy a falu végérvényesen Szerbiához tartozik."

14 A megszállott területen kialakult politikai helyzetből a magyar kommunisták és baloldali szociáldemokraták keresték a kivezető utat. Pécs és Budapest között futárszolgálatot szerveztek, titkos értekezleteken megállapodtak a polgári pártok, szakszervezetek, kulturális intézetek, a Nemzeti Tanács vezetőivel, hogy a megszállott Baranya megyerészben egységesen lépnek fel az elnyomás ellen. Ennek érdekében egy küldöttség felkereste Pécs város szerb katonai parancsnokságát, hogy a vitás kérdéseket rendezek, de a küldöttséget nem fogadták. November 21-én a Pécsi Nemzeti Tanács táviratban tiltakozott, "hogy: 1... a szerb csapatok saját szükségleteik fedezésére önhatalmúlag közraktárak vagy magánosok készleteit igénybe vegyék, holott róluk a Nemzeti Tanács mindenképpen gondoskodik; 2 ... a vasúti áruforgalom a megszállott és a meg nem szállott területek között bármely irányban korlátoztassék; 3 ... a pécsvidéki bányák termékei felett az intézkedést a megszálló parancsnokságok gyakorolják; 4 ... a megszálló csapatok a megszállandó területet a fegyverszüneti feltételekben megállapítottnál nagyobbra tegyék; 5 ... a megszálló csapatok parancsnoksága megakadályozza a nyugodt leszerelés érdekében a katonai szervek működését."

15 A Nemzeti Tanács erélyes fellépésének ellensúlyozására a Pécs városi szerb katonai parancsnokság a magyar állami szervek, politikai pártok, szakszervezetek, kulturális intézetek tevékenységét ideiglenesen betiltotta. Nappal az utcákon gyülekező embereket szétzavarták, aki ez ellen felemelte szavát, azonnal letartóztatták.

16 November 25-én Üjvidéken a Szerb Nemzeti Tanács kimondta a megszállott DélMagyarország területein a Vajdaság megalakítását és az SHS államhoz való csatolását. December i-én a belgrádi kormány Bácska, Bánát, Baranya megyéket an-