Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

MUNKÁSMOZGALOM AZ ANTANT—SZERB MEGSZÁLLÁS ÉS A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN

PÉCSI NAPLÓ .-fTTiri-U.. luxiMit, K'iUli >r j l«ltiintwli I «tait» «m 6p»- mr * «» '*"••<« Mw.j.Aïf'A. , I LENKfcl LAJOS jim^Sy^. ^ • ^ Csütörtök reggel szerb katonaság megszállja Pécset. A Pécsi Nemzeti Tanács az idő rövidsége folytán ez uton hivja fel a város lakosságát, hogy a városnak csütörtökön szerb katonaság által történendő megszállása esetén a szerb katonaságot a legteljesebb nyugalommal fogadja és semmiféle ellenállást vagy ellenszegülést ne kíséreljen meg. A közönség magatartása a többi városokban is biztosította a nyugalmat, a rendet és a szerb csapatok teljes fegyelmezettségét. November 7-én Franchet d'Esperey átadta Károlyinak az új fegyverszüneti szerződés tervezetet. A magyar küldöttség a fegyverszüneti szerződés pontjait elfogadta, de nem merte aláírni, az volt a kikötésük, hogy az antant a béketárgyalásig garantálja Magyarország integritását. A magyar küldöttség Budapestre utazott, Károlyi tájékoztatta a kormányt a fegyverszüneti szerződésről, a háború tovább folyatódott a déli fronton.

5 A francia és szerb csapatok erőltetett menetben nyomultak Magyarország belseje felé, fontos stratégiai pontokat szálltak meg, hogy a fegyverszüneti egyezményben megjelölt demarkációs vonalat gyorsan elérjék. Mire a magyar kormány fellélegzett, már kész tények elé állították.

6 1918. november 13-án a Szövetséges és Társult Hatalmak és a magyar kormány képviselői Belgrádban aláírták a fegyverszüneti egyezményt. (Katonai egyezmény.) A katonai egyezmény szerint a magyar csapatokat a Szamos felső völgye, Beszterce, Marosvásárhely, Maros falu, a Maros-folyónak a Tiszába való torkolata, Szabadka, Baja, Pécs, Barcs, a Dráva folyó vonalától északra kellett visszavezényelni. A kiürített területeket 8 napon belül a szövetséges csapatok szállták meg, a polgári adminisztráció a magyar kormány vezetése alatt maradt. A magyar hadsereget 6 gyalogos, 2 lovashadosztályra csökkentették, a szövetséges csapatoknak joguk volt megszállni minden helyet vagy stratégiai pontot, amelyet a Szövetséges Haderők Tábornok-Fővezére volt hivatva meghatározni.

7 A Belgrádi Katonai Egyezmény imperialista érdekeket szolgált, a népek számára nem hozott békét. A szövetséges hatalmak támogatását élvező csehszlovák, román, jugoszláv kormányok nem elégedtek meg a jogtalanul elfoglalt magyar területekkel, hanem Magyarország testéből újabb városokat és falvakat igyekeztek kiszakítani, új demarkációs vonalakat jelöltek ki, hogy a békekonferencia munkáját befolyásolják.

8