Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)
MUNKÁSMOZGALOM AZ I. VILÁGHÁBORÚ ALATT
rete mellett a Himnuszt és a Szózatot énekelték el. Letépték a sapkarózsákat és annak helyére a nemzeti színű kokárdát tűzték ki. Ahogy a katonaság megkapta a Nemzeti Tanács sürgönyét, éppúgy csatlakozásra felszólító távirat érkezett a városi tanácshoz. Nendtvich Andor polgármester rendkívüli ülésre hívta össze a tanácsot, amely egyhangúlag csatlakozott a Nemzeti Tanácshoz, s a következő proklamációt intézte a lakossághoz: „Polgártársak! A mai nap hajnalán a »Nemzeti Tanacs« végrehajtó bizottságától a város Közönségéhez címezve a következő távirat érkezett: A magyar Nemzeti Tanács átvette a kormányhatalmat, az egész budapesti helyőrség és az egész államrendőrség nagy lelkesedéssel mellé állott. Minden vidéki várost felszólítunk, csatlakozzon azonnal az egyedül törvényes kormányhoz; a Nemzeti Tanácshoz. - A magyar Nemzeti Tanács végrehajtó bizottsága. Polgártársak! A város tanácsa mai ülésében lelkes örömmel vette tudomásul a fenti felszólítást s kimondta, hogy a Nemzeti Tanácshoz a legnagyobb készséggel csatlakozik, bízva abban, hogy annak a békének azonnali megkötése, az ország belső nyugalmának és békéjének biztosítása és a magyar állam gyökeres és becsületes demokratikus kiépítése érdekében kifejtendő munkálkodása teljes sikerrel fog járni s ezen csatlakozásra a város törvényhatósági bizottságát is annak f. é. november 2-án tartandó rendkívüli közgyűlésen felkéri. Hogy azonban ezen jövendő boldogulásunkat megalapozni és megteremteni hivatott nagy átalakulás minél csekélyebb rázkódtatással és a sikernek minél nagyobb teljességével történtessék meg, minden polgárnak legszentebb kötelessége viselkedésével az ország nyugalmát,, belső békességét előmozdítani. Amidőn erre való tekintettel felkérünk benneteket, Polgártársak, hogy higgadt viselkedéstekkel, különösen pedig a Nemzeti Tanács és szervei által az érdemben kiadandó rendelkezéseknek lelkiismeretes betartásával közvetlenül városunk, közvetve pedig az ország nyugalmának és belső békéjének zavartalanságát biztosítani kötelességteknek tartsátok, egyben felkérünk benneteket arra is, hogy a mai nagyjelentőségű nap elérkezése felett érzett lelkes örömötöknek házaitok fellobogózásával külsőleg is kifejezést adjatok. Pécs törvh. város tanácsának 1918. évi október hó 31-én tartott üléséből." 78 A városházára kitűzték a nemzeti zászlót. A Frigyes-laktanyáról levették a német feliratot és a kétfejű sast, a katonai rendőrségen eltávolították a kétfejű sasos német feliratot, helyébe magyar felirat került. A Király utcát (ma Kossuth Lajos utca) elözönlő tömeg felhívására a katonaság követelte, hogy délután alakítsák meg a Katonatanácsot. A teendők intézésére 12 tagból álló bizottságot választottak és elhatározták, hogy délután három órakor a Pannoniában gyűlnek össze értekezletre. Ezt bejelentették a polgármesternek és dr. Oberhammer Antal rendőrfőkapitánynak. Egyben biztosították őket, hogy a tisztek garantálják a rendet és ők maguk fognak efelől gondoskodni. A tömeg Egry Béla dr. pécsi ellenzéki képviselő lakása elé vonult és hangosan éltette. Délután 2 órára Hamerli Imre a Függetlenségi, Radikális és Szoiáldemokrata Pártot értekezletre hívta össze, hogy a Nemzeti Tanács pécsi szervezetét megalakítsák. Az értekezlet elnöke Hamerli Imre. jegyzője Hajdú Gyula dr. lett. Elhatározták, hogy a Nemzeti Tanács pécsi bizottságát megalakítják a másnapi népgyűlésen. Komócsy István bejelentette a keresztényszocialisták, Vidor Imre dr. pedig a vasutasok csatlakozását. Míg ezek történtek, addig a pécsi helyőrség tisztjei a Pannónia nagytermében tartottak értekezletet, amelyen elhatározták a Katonatanács megalakítását. S míg ez véglegesen megtörtént, addig a Nemzeti Tanács pécsi végrehajtó bizottságába - hogy a polgárság és katonaság között a szerves érintkezés létrejöjjön - három tisztet delegáltak.
