Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

AGRÁRSZOCIALIZMUS BARANYÁBAN 1890—1914

Élesen vetődött fel azután a drávaszögi magyar és horvát községek nazarénus gyülekezeteinek problémája. Az agrárszocializmus erősödésével egyidőben a nazarénizmus eddig soha nem tapasztalt arányokat mutatott. Nemcsak a katolikus egyházi adó fizetését tagadták meg, hanem a katolikus iskolák (felekezeti iskolák) fenntartásához szükséges adókat sem kívánták fizetni. A PN., 1898. január 8-i „Szocialista sokacok" című cikkében több olyan vonatkozás található, amely a nazarénizmus és a szocialista követelések keveredését mutatja. „ . . . Hercegmárokon és Darázson a felekezeti iskolafenntartásával kapcsolatban kijelentették, hogy nekik szocialista tanítók kellenek, a mostaniaknaíc nem fizetnek. A földek felosztásáról és 2-3 forintos napszámról beszélnek . ..". A drávaszögi mozgalom kirobbanásának idején, majd azt követően is több nagylélegzetű cikk íródott a vármegye vezető politikai lapjaiban a nazarénusok ellen. A helyi lapok nacionalizmussal átitatott cikkei igyekeztek teljesen hamis összefüggésbe helyezni a drávaszögi régióban jelentkezett és megerősödött nazarénizmust. Úgy állították be, mintha e szektáriánus mozgalom a sokacok quazi nemzetiségi mozgalmának egyik megjelenési formája lenne. Más cikkekben pedig letagadták, hogy magyar községekből indult ki, jóllehet ugyanúgy terjedt azokban, mint a .sokac községek között. „Sokacaink szocializmusa" című cikkében az M. és V. 1898. január 30-án a következőket írta: ennek a mozgalomnak a szálai mintegy másfél évtizedre nyúlnak vissza. Ekkor kezdődött: sőt néhol mindjárt gyökeret vert a nazarénusok szektája. Ezzel egyidejűleg vette kezdetét a vallás iránti rendíthetetlen bizalomnak, a papság tiszteletének a hanyatlása. Igy elfajult lassan a vallás és hirdetői iránti tisztelet. Azon az elven, hogy »papnak nem adozunk« : gúnynyá és engedetlenséggé ... a vasárnapi templomba járás helyett a nap nagyrészét áhítatoskodással, dologtalansággal töltötték, . .. akinek valamije volt, megosztotta azzal, akinek nem volt. A fegyverviselést megtagadták. A bodolyai és darázsi hegyekben elszórtan lakó magyarok . . . miután már a nazarénizmus vallás mártíromsággal telt, s túlvilági boldogsággal kecsegtető tanait kissé unalmasnak kezdték érezni, teljes erejükkel csatlakoztak a szocializmushoz. .." A nazarénizmus a 19. sz. végén és a 20. sz. első évtizedében is folyamatosan fejlődött a Drávaszög falvaiban. Számukat itt az alispán jelentései alapján 4000 lélekre tehetjük. Vörösmarton 1901-ben 94 család egyszerre lépett ki a református egyházközségből és vált nazarénussá. (Mohács és Vidéke 1901. március 17.) 1914 februárjában kelt főispáni jelentés szerint Baranya vármegyében a nazarénusok száma 8990 lélek. Legjelentősebb nazarénus régió ekkor is a Drávaszög volt. J55 Uo 156 Uo. 157 Uo. 158 Bm. L. főisp. biz. ir. 223/1897. - A baranyavári fszb. 17/1897. sz. jelentése 159 Uo. lü0 Uo. «" Uo. 162 Uo. 103 Bm. L. főisp. biz. ir. 236/1897. «* Uo. 165 Uo. Továbbá: PN. 1898. január 15. „Kényes kérdés" c. cikkben direkt utalást találunk a bácskai kapcsolatokra: „a szomszédos Bácskából Kiskőszegen át jutott hozzánk Baranyába..." it>b 1898 március 6-i: „Szocializmus mindenfelé" c. cikkében az M. és V. számszerű adatokat közölt a szocialista pártszervezetek létszámáról. Izsépen 350, Bodolyán 400, Baranyabaánban 200 (többnyire szerbek), Baranyavárott 350, Kisfaludon 260, Vörösmarton 80, Laskón 68, Beremenden 50, Torjáncon 120, Drávaszentmártonon 89, Kassádon 550, Margitta-szigeten 35 főre teszik a beiratkozott párttagok számát. A távolabbi területek is kapcsolatba kerültek a Drávaszögben folyó pártszervezéssel. Folbert András és Jellasics István Mohácson folytatott pártépítő munkát. Letartóztatásukkor kiderült, hogy Tatai Józseffel, a dályoki szociáldemokrata vezetővel álltak kapcsolatban. Dályokon Tatai, Mohácson Jellasics és Folbert a „Független Szociáldemokrata Párt"-tal volt kapcsolatban. A Mezőfi-féle frakció röplapjait foglalta le a csendőrség, pl. Mezőfi Vilmos: „Kommunizmus és kapitalizmus" c. brosúráját. Ugyanez a cikk utalt közvetlenül arra is, hogy ,,. . . Jellasics István, Kovács Sándor, Folbert András, Csizmadia Sándor szociáldemokrata agitációt fejtettek ki a Mezőfiféle mozgalom érdekében". 107 Bm. L. főisp. biz. ir. 244/1898. 168 Bm. L. főisp. biz ir. 244/1898. 109 Bm. L. főisp. biz. ir. 244/1898. - 14 1898. fszb. biz. ir. 170 Uo. 171 Bm. L. főisp. biz. ir. 2531/1899. - Csebe Ferenc körjegyző 83/1899. sz. jelentései. Az eseményeket a körjegyző jelentésével megegyezve a PN. 1898. január 19-i számában is közölte. Valószínű, hogy a bizalmas jelentést a főispáni hivatal a sajtó rendelkezésére bocsátotta. A jelentést kiegészítő mozzanatok a zendülést részletesen mutatják be. A PN., 1898. január 19-i cikke utalt arra, hogy Dobos Gáspár és Zlatarics Márko csak a zendülés előkészítésében vettek részt. A belügyminiszterhez