Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

AGRÁRSZOCIALIZMUS BARANYÁBAN 1890—1914

A drávaszögi soknemzetiségű falvak kiemelkedő demokratikus és forradalmi törekvéseket tápláló küzdelmének tekinthető e mozgalom, amely egyben megmutatta az együtt folytatott harc helyes útját. A végső eredményeket tekintve ugyanis teljes győzelemmel ért véget. A kormányzat és a terület vezetése nagy földrekonstrukciót kezdett végeztetni, amely megvédte azután e falvakat a pusztításoktól. A gátépítéseknél béremeléseket értek el. A hatalmas katonatartási költségeket az állam kénytelen volt átvállalni. A drávaszögi mozgalom népszerűvé tette a szocialista elveket, s e területen a századfordulót követő esztendőkben is erős v parasztszervezetek épültek ki. A mozgalomnak a jelentősége abban is megjelölhető, bogy ekkor vert kiirthatatlan gyökeret a szocializmus eszméje a magyar és horvát, német falvakban, amelyek azután az első világháborút megelőző korszakban is bázisát jelentették a régió agrárszocialista szervezkedésének. 5. Délkelet-Baranya (Drávaszög) szocialista szervezkedésének alakulása, a földmunkás és szegényparaszt mozgalmak 1899-1907 között a) Szocialista szervezkedés, falusi földmunkás szervezetek újjászervezése a századforduló időszakában Délkelet-Bar any a nagy uradalmaiban, községeiben A magyar, horvát és német lakosság szocialista szervezkedése különösen 1897 október és december között hozott jelentős eredményeket.

200 Ekkor szociáldemokrata falusi pártszervezetek, csoportok alakulása volt a jellemző. Mind az ideológiai és agitációs munka, mind a szervezetek létrehozására irányuló pártépítő munka irányítása Vörösmartról történt. A szocialisták közvetlen erős kapcsolatban voltak a pécsi szociáldemokrata párttal és az eszéki szociáldemokratákkal. Szervezetek működtek: Darázson, Hercegmárokon, Batinán, Vörösmarton, Baranyaváron, Bengén, Lőcsön, Kisfaludon, Bodolyán, Sepsén, Baranyabánon, Laskón Hercegszöllösön, Pélmonostoron, Kácsfalun, Bolmányon, Dályokon, Izsépen, Petárdán, Torjáncon. Ezeket a szervezeteket Vörösmart, Darázs, Baranyavár, Pélmonostor, Dályok esetében valóban szociáldemokrata pártszervezeteknek fogadhatjuk el. A többi helységben működők csak olvasókörök, ún. befizetőhelyek voltak. A falusi népek szervezésében, felvilágosításában, demokratikus megmozdulások irányításában kipróbált vezetőik voltak, akik nem ijedtek meg sem a főszolgabíráktól, sem a községek basáskodó bíráitól. Műveltségben, tájékozottságban társaik felett álltak. Sokan közülük ipari munkások voltak, akik bányákból, vagy városokból visszatérve hasznosították a modern munkásmozgalomban szerzett tapasztalataikat a falvak megszervezésében. Többen közülük a magyar, közelebbről a baranyai és a szlavóniai szocialista mozgalomban is ismertté váltak.

206 Az 1897-98. évi délkelet-baranyai paraszt és földmunkás mozgalom után, mint az országban mindenütt, e térségben is apály következett a szocialista szervezkedésben. A megmozdulásokat követő hatósági fellépések következtében, valamint