Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

AGRÁRSZOCIALIZMUS BARANYÁBAN 1890—1914

mak. Így az ellátatlanság komoly veszélye áll fenn a járás területén. Sokan nem jutnak aratási munkához. A pécsváradi járás területén semmilyen észrevételt nem tett a vizsgálat. A siklósi járás területén júniusban kötötték meg mindenütt a szerződéseket, amelyeket az előző esztendőhöz hasonló bérért senki sem vállalt. A szentlőrinci járásban idegen aratókat szerződtettek, és azok hangulatát csak az aratás megkezdésekor ismerhették meg, így a főbíró jelentésének megtételét későbbre hagyta. Mándy Béla tésenyi birtokán azonban nem tudtak megegyezni, és még június 25-én is függőben volt a szerződés. Mándy a pécsi szocialistákat tette felelőssé, mert a korábbi évekhez hasonlóan, most is visszatartották az aratókat a szerződés megkötésétől, így remélve kedvezőbb feltételeket.

132 A sásdi járásban június 21-én valamennyi birtokos megkötötte a szerződést, és azt jelentette a főbíró, hogy a legkisebb jelét sem észlelte egy esetleges aratómozgalom előkészítésének. A korábbi évekhez hasonlóan a felmérések alapján tett megállapítások nem váltak be. Waniss pécsi főbíró többször jellemezte a felmérések értékét, és az volt a véleménye, hogy január és május között még nincs lehetőség meghatározni az aratás időpontjában (július-augusztus) kialakuló helyzetet. A termés állapota, a várható részesedések, a konkrét munkafeltételek és az idegenből érkező aratók szervezettsége, beállítottsága, a szociáldemokrata szervezkedés helyzete volt a döntő a sztrájkhangulat kialakulásában. A felméréseket követő összefoglaló jelentések hangneme az 1905. évi hasonló forrásokkal összehasonlítva egyrészt óvatosabb, másrészt higgadtabb. A sztrájkok kirobbanását mindenütt lehetségesnek tartják, de az ellenakciók megszervezése az állami sztrájktörőkkel, a megyébe működő és azonnali bevetésre kész aratógépek, marokszedőgépek számának emelkedése (102 darabot írtak össze 1907. márciusban) magabiztosságot adott a járások vezetőinek. Az általános értékelés nem hibázott, a megyében nem zajlottak le nagymérvű aratómozgalmak. 1907. június 3-án a sásdi járási Meződ pusztán Esterházy birtokán 41 aratópár a megegyezést felmondta anélkül, hogy munkába állt volna.. A kivezényelt négytagú csendőrség Kozma Nándor, Répás Fülöp vezetőket letartóztatta, erre ismét munkába álltak. Július 1-én a Dunaszekcső melletti Kutas-pusztán az aratómunkások a szerződésben vállalt területek nagyságát vitatták. 1600 négyszögöllel számított holdakat 1000 négyszögöllel kívánták elszámoltatni. A követelésük elvetését a mohácsi szociáldemokrata pártszervezet írásba foglalta és benyújtotta a szolgabírónak, aki azt azonnal elutasította mondván, hogy Kutas-pusztához semmi köze a mohácsi szervezetnek. Július 2-án a sztrájkolókat a csendőrség letartóztatta és 25 napi elzárásra ítélte a járásbíróság. A felfogadott sztrájktörők hat nap alatt learatták az eredeti szerződésben foglaltak alapján az összes gabonát.

133 A letartóztatott munkások fellebbeztek, a büntetés kitöltésére halasztást kértek, azonban a vármegyei munkaügyi albizottság Benyovszky Móricz gróf főispán elnökletével jóváhagyta a mohácsi főbíró korábbi döntését és a 25 napra elítélt baracskai aratók börtönben maradtak.

13

'

1 A mohácsi püspöki uradalomban június 19-én a kanászok léptek sztrájkba, mert az uradalom a sertéstartás deficitjét, 4000 koronát rájuk hárította át. Az 1906. évi rossz kukoricatermés miatt felemelt kukoricaárakat az uradalom a kanászokkal akarta megfizettetni. Az amúgy is kevés pénzjuttatás így két évre elveszett volna. A sztrájkolóknak a főintéző megígérte, hogy helyzetüket a püspök elé terjeszti. A sztrájkot leszerelték, valószínű megegyezéssel ért véget, mert egyetlen jelentés sem, de a helyi újság sem tért többé vissza az eseményekre.

135 Ugyanebben az időszakban Pollák Illés féle bérletben 15 aratópár lépett sztrájkba, megkísérelve a szerződésben vállalt aratórészt megváltoztatni. A dunaszekcsői csendőrszakasz azonban pár órán belül munkára kényszerítette őket Az azonnali letartóztatást kilátásba téve előttük, s rámutatva, hogy a már el is rendeltetett pótlásuk Mohácsról megindult. . .".

136