Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

AGRÁRSZOCIALIZMUS BARANYÁBAN 1890—1914

mációra. A döntő fordulatot 1906 eleje jelentette, amikor megalakult a Magyarországi Földmunkások Országos Szövetsége. A megyék falusi pártszervezetei, a korábban működő földművelő- és földmunkásegyletek, amelyek politikai és gazdasági munkát végző egyetlen szervezetei voltak a paraszt és földmunkásságnak, beléptek az országos szervezetbe, annak fiókjaivá váltak. 1906. január 25-én MFOSZ Központi Vezetősége határozatot hozott, hogy Pécsett a szövetség helyi csoportjának megalakulását engedélyezi, és az ott működő Pécsi Földművelő Munkás Egyletet a szövetségbe tartozónak elismeri. A hivatali formaságok elvégzésére, alakuló jegyzőkönyv, tagnyilvántartó okirat, alakulási határozat stb. felterjesztésére hívta fel a helyi vezetőséget. Az egylet február 14-én megtartott földmunkásgyűlésen egyhangú határozattal csatlakozását jelentette be a MFOSZ-hez. Az összes dokumentumot a polgármesterhez szabályszerűen felterjesztették. Február 28-án a polgármester elutasító határozatot hozott, mert a tagnévsorban nem mutatták ki hivatalos okmánnyal, hogy az egyleti tagok magyar állampolgárok, és azt sem, hogy valamennyien földművesek és földmunkások. 1908 decemberében még mindig adminisztratív intézkedések körül folyt a vita. Három év telt el, de az egylet működésének hivatalos engedélye nem született meg. A polgármester újabb hivatalos nyilatkozat beszerzését követelte. A három évvel korábban megtartott alakuló gyűlés eredeti jegyzőkönyvének bemutatását, valamint elismervényt arról, hogy az országos vezetőség a beolvadást elismerte-e? Mindezeket a vezetőség természetesen beszerezte, de 1909-ben sem született döntés. A földmunkás szakszervezet 1906-tól 1918-ig az országos szövetséghez csatlakozva figyelemre méltó eredményeket ért el Baranya és Délkelet-Dunántúl mezőgazdasági dolgozóinak megszervezése területén anélkül, hogy hivatalos működési engedélyt kapott volna.

87 1906 szeptemberében keletkezett nyomozati anyagból láthatóan a helyi csoportok kisebb fiókokat hoznak létre. Hosszúhetényi-hirdi fiók alakult Tarr Imre János vezetésével. Németbólyi helyi csoport Gerberh Márton vezetésével, 87 taggal magához vonzotta a lánycsóki fiókszervezetet. Hetente egy alkalommal az egyleti helyiséggel rendelkező németbólyiakkal tanácskoztak. Vezetőjük Potczner Henrik. A 32 tagú vajszlói helyi csoport elnöke, Porkoláb Vendel engedélyezte a csányi és hídvégi földmunkások fiókjainak a gyűléseit az egyleti szobában. A megyében megalakult és nagy nehézségekkel küzdő helyi csoportok hatása közvetlen környékükre is kiterjedt. Vásárok alkalmával összejöttek és kicserélték tapasztalataikat. Ráctöttös, Siklós, Mohács, Németbóly, Villány községekben megszervezett helyi csoportok törekvéseit bemutató dokumentumok alapján látható, hogy milyen kérdésekkel kellett foglalkozni, megbirkózni a kis falvak földmunkás szakszervezeti mozgalmának az 1906-1914 közötti időszakban. A ráctöttösi helyi csoport 1906. február 20-án alakult 67 taggal. Márciusban 79 kisbirtokos, cseléd- és földmunkás tagja volt már. A tagdíjat az országos központ részére küldték el, azonban 20%-át saját céljaikra fordíthatták, elsősorban könyvtárbeszerzésre, kisebb segélyezésre, agitációs anyagok beszerzésére. A központba fizetett tagdíjjárulék fejében a „Der Feldarbeiter" című lapot kapta a helyi csoport. Hetente háromszor jártak összejövetelre. Munkarendet készítettek s megállapodtak, hogy tavaszi időszakban 1 korona 20 fillérért állnak csak napszámba. Munkaidőt